Alexa Károly (szerk.): Magyar látóhatár. Borbándi Gyula emlékkönyv - RETÖRKI könyvek 9. (Lakitelek, 2015)
Gróh Gáspár: Irányok, értékek
Ami ebből következett, azt sokáig csak emigrációban lehetett kimondani: e gondolatrendszerből ugyanis látványosan kiszorult a kommunista hatás. Borbándi ezt így írja meg: „Rendkívül nehéz helyzetbe kerültek az aléltságból magukhoz térő és boldogulásukat a szélsőbaloldalon kereső iljú kommunisták is, akiknek lehetőségeit megnehezítette, hogy emigrációban élő elvtársaik teljesen elkötelezték magukat a szovjet modellnek, és a moszkvai pártfegyelemnek. [...] A külföldről sugárzó dogmatizmus és szek- tásság, a belső elszigetelődés és a sajátosan magyar problémák iránti érzéketlenség okozta, hogy a szélső szocialista és kommunista fiatal értelmiség annyira sikertelen maradt” (110). A Pozsonyból Kolozsvárra települt, a Sarló mozgalomban kudarcot vallott Balogh Edgár példája bizonyíja ezt: amikor mind határozottabban kommunista irányba vitte mozgalmát, az széthullott, jelentéktelenné vált. Nem a baloldaliság, hanem a kommunista (szektás, kirekesztő, a nemzeti hagyományok iránt érzéketlen) baloldaliság volt a probléma. Példánknál maradva, de a Sarló mozgalom esetét jelzésértékűnek véve, érdemes idézni Borbándi elemzését: „A Sarló néhány vezetőjének - elsősorban Balogh Edgárnak - súlyos felelőssége, hogy az egyoldalú kommunista vonzalommal megbontotta a Sarlóban tömörült haladó és baloldali fiatalok egységét, elindítva a fokozatos bomlást, úgyhogy mire a kommunista pártokban az elzárkózó dogmatikus és szektás poltika után felülkerekedett az úgynevezett népfront gondolat, vagyis a a szélesebb körű összefogás eszméje, a Sarló már széthullott és soha többé feltámasztható nem volt” (115). Mit jelent ez? A marxista történetírás kánonjának tagadását. Azt, hogy szó sem volt kommunista inspirációval működő, egységes baloldali mozgalomról, amit jobbról, szélsőjobbról, nemzeti alapon, stb. különböző ret- rográd erők megbontottak volna. Ellenkezőleg: a népiek tudtak teremteni egy olyan egységes mozgalmat, amely akár a kommunistákat is befogadta volna - amennyiben azok nem akarják szétverni. Fontos ennek kiemelése: másként aligha értelmezhetjük helyesen a népi mozgalom működésében folyamatosan megjelenő népi-urbánus vita történéseit. A mozgalom sokszínűségét, nyitottságát máskülönben jól mutatja, hogy nemcsak az utódállamokban jelentek meg szövetségesei, hanem idehaza is igen sokféle csoportosulás talált otthonra benne, a nem Moszkvából vezérelt marxistáktól az egyházi szervezetekig, íróktól mérnökökig, egyszerű, fiatal olvasóktól vezető értelmiségiekig. Magyar Látóhatár 24
