Alexa Károly (szerk.): Magyar látóhatár. Borbándi Gyula emlékkönyv - RETÖRKI könyvek 9. (Lakitelek, 2015)
Baumgartner Bernadette: Borbándi Gyula hagyatéka a Müncheni Magyar Intézet regensburgi könyvtárában
Baumgartner Bernadette; Borbándi Gyula hagyatéka... Baumgartner Bernadette BORBÁNDI GYULA HAGYATÉKA A MÜNCHENI MAGYAR INTÉZET REGENSBURGI KÖNYVTÁRÁBAN Borbándi Gyula (1919-2014) 1949-ben emigrált Budapestről. Előbb Svájcban, 1951-től Németországban élt. A kezdetektől a Szabad Európa Rádió munkatársa, 1950-től a Látóhatár című folyóirat szerkesztője, 1958-tól az Új Látóhatár főszerkesztője, és mindezek mellett több emigráns folyóirat szerkesztőségi tagja volt. 2010-ben hazaköltözött Budapestre. Ezt megelőzően, a 2010. augusztus 31-én kelt megállapodás értelmében könyvtárát és iratgyűjteményét - a személyes használatú, illetve jellegű darabok kivételével - a Müncheni Magyar Intézet Egyesületre hagyta. Könyvei beépültek az Intézet könyvtárába, nagy értékű, nagyjából 30 fm-nyi iratanyaga pedig a könyvtár különgyűjteményébe került. A hagyatékot 2012- ben és 2013-ban a Balassi Intézetben elnyert Klebelsberg Kuno Ösztöndíjjal első körben rendszereztem és katalogizáltam, feldolgozását pedig 2014 novemberétől a Balassi Intézetben sikeresen megpályázott vendégkutatói megbízással, a Müncheni Magyar Intézet Egyesület regensburgi egyetemi intézetének munkatársaként folyamatosan végzem. Jelen tanulmányom első részében bemutatom magát a gyűjteményt, hogy az érdeklődő egy általános képet kapjon ennek tartalmáról. Ezt követően egy levélváltás (Borbándi és Szabó Zoltán), egy esemény (az 1956-os forradalom) és egy intézmény (Lá- tóhatár/Új Látóhatár) példájával szemléltetem a hagyaték jelentőségét. Borbándi Gyula az évek során összegyűjtött hatalmas mennyiségű iratanyagát általában témák és időrend szerint dossziékba csoportosítottuk. A rendezéskor részben meghagytuk az örökhagyó által felállított rendszert, azonban az átláthatóság és könnyebb kezelhetőség érdekében, újabb csoportokra és alcsoportokra bontottuk az egész anyagot. Ezután megtörtént a felső szintű katalogizálás, amelynek során tizenhárom tárgycsoportot alakítottunk ki. 215
