Alexa Károly (szerk.): Magyar látóhatár. Borbándi Gyula emlékkönyv - RETÖRKI könyvek 9. (Lakitelek, 2015)
Bertha Zoltán: Nagyváradtól Szárszóig
Bertha Zoltán: Nagyváradtól Szárszóig renciát,39 illetve Balogh Edgár nyílt levélben küldte el köszöntését, amelyben a Szabó Zoltántól közismert szóhasználat szerinti „szellemi honvédelemre” biztatja a résztvevőket, valamint a nemzetiségi problematikát illetően („két kisebbségi sors: felvidéki és erdélyi tapasztalatok” birtokában) a Duna- völgyi népek megbékélését (igazságos kiegyezését és szövetkezését) szorgalmazza (az emlegetett Vásárhelyi Találkozó szellemében és tanulságaképpen is). A magyar megmaradás, a népi felemelkedést hozó magyar demokrácia csak a környező világba való beágyazottságában realizálódhat: „szabadsághoz független ország kell, függetlenek pedig csakis akkor maradhatunk, ha az alá- és fölérendeltségi viszonyok egymást váltó riadalmaival és ábrándjaival szemben éppen úgy, mint a közös sorsunkba ütköző idegen szándékokkal szemben is felvértezzük magunkat a dunai testvériség kossuthi elgondolásával.”40 Szárszó üzenete Mindeme szellemi hozadékával pedig az 1943-as Szárszói Konferencia kétségtelenül nemzettörténelmi és nemzetpolitikai eszmélkedésünk máig szilárd talpköveként tartható számon - természetszerűleg az erdélyi gondolatot hordozó és képviselő írók elévülhetetlen eszmei és erkölcsi hozzájárulásával együtt. Hiszen kifejezésre jutott „a magyar szellem belső függetlensége és önállósága”,41 meggyőzően bizonyítva, hogy „a magyar értelmiség jelentékeny hányada demokratikus magatartása mellett nem elcsépelt szólamokkal és semmitmondó közhelyekkel tesz hitet, hanem pontos elképzelése van egy szabad szellemű és szociális berendezkedésű államról, valamint ezt az elképzelését világosan és félreérthetetlenül meg tudja fogal39 Tamási „minden bizonnyal Erdély akkori bizonytalan helyzete miatt érezte úgy, hogy nem hagyhatja el szülőföldjét, s különben is ismert volt a napi politikai cselekvésektől való idegenkedése”; „ez a politikai függetlenség, a napi politikán felül való állása hozzásegíthet a hagyomány és a haladás, a nemzeti eszme és az emberies felfogás szerencsés szintéziséhez, vallotta Tamási alig fél évvel a Szárszói Találkozó előtt egyik esszéjében (Érzelem a népisedről), s vélhetően a balatoni táborban is e mellett foglalt volna állást, így ő feltehetően annak az összekötő hídnak, a nézeteket összebékítő szerepét játszhatta volna, amely olyannyira hiányzott Szárszóról.” PETRIK Béla: Szárszói erővonalak. In: Uő: A teljes kép felé-A magyar népi mozgalom történetéből. Miskolc, Felsőmagyarország, 2008, 190. 40 BALOGH Edgár: Levél Balatonszárszóra. In: Szárszó, i. m. 235-236. 41 BORBANDI Gyula: A magyar népi mozgalom - A harmadik reformnemzedék. New York, Püski, 1983, 343. 213
