Alexa Károly (szerk.): Magyar látóhatár. Borbándi Gyula emlékkönyv - RETÖRKI könyvek 9. (Lakitelek, 2015)

Petrik Béla: Egy feddhetetlen politikus

Magyar Látóhatár folyás, presszió, terror ellenére és alól függetleníteni tudják magukat, hogy meggyőződésüknek megfelelő politikát csináljanak. Csak így tarthat­juk meg, független magyarok, Magyarországot függetlennek.”62 A csatlako­zásra Kovács Imre a Magyarország megszállása című könyvében is vissza­tért: „Három lehetőségem volt; Barankoviccsal indulok, aki szívesen látott volna, de református lévén, nem akartam felfokozott vallási hullámmal be­jutni a parlamentbe. Pfeiffer Zoltán szintén számított rám, de az ajánlá­sokkal kapcsolatos hercehurca elriasztott. Maradt Balogh páter pártja, a füg­getlen demokrata párt, amely engedélyezett volt; nem kellett jelentkez­nem, az atya hívott egy reggel, hogy csatlakozzak hozzájuk. Elfogadtam az­zal a kikötéssel, hogy a velem együtt belépőkkel mi független parasztpárt­ként szerepelünk.”63 Bár maga az FMDP a választási csalással „fűszerezett” voksoláson gyengén szerepelt, ahogy említettük, Kovács Imre azonban öt választási kerületben is mandátumot szerzett, s így ismét képviselőként kísérletet te­hetett új pártja és a Kisgazdapárt összeolvadására. A kisgazdák ezzel pár­huzamosan egy szoros politikai együttműködésről is egyeztetést kezdemé­nyeztek a Parasztpárttal, amelyekről a Kovács Imrére és Veres Péterre állí­tott ügynökök folyamatosan jelentettek, így a kommunista Szabad Nép idő előtt nyilvánosságra hozhatta, megszellőztette ezen megbeszéléseket, amely hatására azt a felek félbeszakították. Ezek után Kovács Imre számára nem maradt olyan politikai mozgástér, amelyben érdemi tevékenységet fejthe­tett volna ki, logikusan adódott tehát - amelyről egy 1947. október 11-én kelt, szó szerint a parlament folyosóján szerzett értesülésekre támaszkodó ügynök számolt be -, hogy átigazoljon a Független Kisgazdapárthoz, amit azonban - a kommunistákhoz közvetlenül bekötött - Dobi István elnök me­reven ellenzett.64 Miután a hazai politikai életben fokozatosan ellehetetlenült - a némi­képpen hasonló helyzetben lévő Pfeiffer Zoltán képviselői mentelmi jogát is felfüggesztette a mentelmi bizottság, s a letartóztatást jelentő országgyű­lési döntés elől neki is menekülnie kellett -, és a kommunista párt által ve­zérelt diktatúra kiépítéséhez nem kívánt tovább asszisztálni, s mivel Rákosi 62 Uo. 402. o. 63 Kovács Imre: Magyarország megszállása - Katalizátor Iroda, Budapest, 1990., 320. o. 64 Lásd erről Papp István id. mű 196

Next

/
Thumbnails
Contents