Alexa Károly (szerk.): Magyar látóhatár. Borbándi Gyula emlékkönyv - RETÖRKI könyvek 9. (Lakitelek, 2015)
Petrik Béla: Egy feddhetetlen politikus
Magyar Látóhatár feltételek megteremtését sürgette, a mérnöki és telekkönyvezési munkák anyagi fedezetének megteremtését. Ezzel együtt pedig a földművelésügyi kormányzás reformját, amely éles kritika kívánt lenni a minisztériumot akkor éppen irányító, a kommunistákkal együttműködő kisgazdapárti Dobi István felé. „Lépni kellett volna még egyet, aztán még egyet, hogy végre eljuthassunk a korszerű mezőgazdasági termeléshez, a modem agrárpolitikához, a parasztság anyagi felszabadulásához, régvárt boldogulásához, de a második lépés elmaradt...”52 Parasztpárti politikusként a kormány szemére vetette, hogy az ipar és kereskedelem mellett a mezőgazdaság háttérbe szomlt, s miközben azokat „indítási kölcsönökkel talpraállította”, addig a mezőgazdaság mostoha gyermekként hátrányt szenvedett, miközben nyilvánvaló volt, hogy a korábban nincstelen parasztság hitelek nélkül nem lesz képes a földművelést megkezdeni, a mezőgazdaságot talpra állítani. Mindez annak ellenére történt így, hogy Magyarország akkor még megkérdőjelezhetetlenül agrárjellegű ország és társadalom volt, így a kommunisták erőltetett iparosítása, ahogyan fogalmazott, „természetellenesnek” volt tekinthető. De nemcsak ebben a kérdésben vallott teljesen más nézeteket, mint a moszkvai kottából játszó kommunista pártvezetés és az azt kiszolgáló, a Kisgazdapárt és a Parasztpárt baloldalához kapcsolódó politikusok, hanem egy sajátos, demokratikus vezetésű, a feladatokra koncentráló szövetkezés ügyében is, amelyet a kolhozosítással szemben egyértelműen előtérbe helyezett. „A nagybirtokot sem akarjuk visszaállítani, kolhozba sem akarjuk kényszeríteni a parasztságot, azt tanácsoljuk, hogy a kis- birtokososok szövetkezzenek egymással a szükséges gépek tartására, eszközök beszerzésére, ha ez meghaladja az egyesek erejét.”53 Már e két publikációból is egyértelművé válhat, hogy Kovács Imre nézetei igen sokban eltértek mind a parasztpárt és a kisgazdapárt baloldali (Erdei Ferenc, Darvas József, Dobi, Ortutay) képviselőinek, de méginkább a Kommunista Párt által képviselt nézeteitől. Egyéb írásaiból, e két legfontosabb és legterjedelmesebb tanulmányából pedig tovább pontosítható és kiegészíthető mindez. Kovács Imre szinte első írásai egyikében azonnal világossá tette, hogy a német megszállás megszűnte után, az új nemzetnek nemzeti politikát kell folytatnia, „szabadon csak szabad és független or52 I. h. 372. o. 531. h. 385. o. 192
