Alexa Károly (szerk.): Magyar látóhatár. Borbándi Gyula emlékkönyv - RETÖRKI könyvek 9. (Lakitelek, 2015)

Petrik Béla: Egy feddhetetlen politikus

Magyar Látóhatár vedélyesen és néhol elfogultan véleményét, amelyért később elnézést kért.43 Érezhette levele politikai fűtöttségét, hiszen azt kérte a címzettől, hogy azt olvasás után égesse el.44 Levelét azonban Pap egyik nőismerősén keresz­tül 1950 decemberében a magyar állambiztonsági szervek megszerezték, s hosszas értékelést követően45 a levél másolatát kiszivárogtatták emigráns poli­tikusoknak, valamint emigráns lapok szerkesztőségének. A nyilvánossá­got követő botrányban Kovács Imre elvesztette megélhetését biztosító ál­lását, kertészként és vasesztergályosként kényszerült dolgozni, a politikai bizalmatlanság légköre vette körül, nemcsak a magyar emigrációban, de az amerikai adminisztrációban is, s tevékenységéről kénytelen volt tájé­koztatni a Magyar Nemzeti Bizottmány elnökségét és maga ellen „össze­férhetetlenségi” indítványt tenni.46 Elbocsátása az emigráció egy másik ré­szében ugyanakkor felháborodást váltott ki, Jászi Oszkár Kovácshoz írt levelében az eljárást nácistának és sztálinistának ítélte, amely az emig­ráció erkölcsi épségét fenyegette.47 Sulyok Dezső az elbocsátásban azt a lehetőséget látta meg, hogy Kovács Imre kikerülhet a „korrupciónak abból a mocsarából, amit a pénzzel megfizetett politikusok rettenetes elaljasodása mutat”. „Eggyel többen vagyunk, akik a világot nem a Free Europe-tól ka­pott csekken keresztül látjuk és ez az adott sivár viszonyok között igen nagy nyereséget jelent a magyar politika jövője szempontjából.”48 Visszatérve a tárgyalt koalíciós időkhöz, Kovács Imrének a korábban idézett tanulmányán túl az új Válaszban több írása nem jelent meg, a fo­lyamatos támadások kereszttűzében vergődő folyóirat még egy ilyen Ko­vács Imre írást feltehetően ki sem bírt volna, bár a megszűnést így sem ke­rülhette el. Kapcsolata a szerkesztőséggel ettől függetlenül fennállt, hiszen 43 Lásd erről Kovács Imre: Elindultam szép hazámból - onnét-e? És hová jutottam? - Új Látóhatár, 1980. március, 4. szám, 459. o. 44 Kovács Imre levele „Kedves István!” megszólítással - Washington, 1950. június 7., ÁBTL, K-1869, 157. o. 45 ÁBTL- K-1869, 162-164. o. 46 Lásd erről Baráth Magdolna: Támogatni vagy bomlasztani? - Betekintő, 2011/3. szám, www.betekinto.hu/201 1 _3_barath 47 Jászi Oszkár levele Kovács Imréhez, 1951. szeptember 23. - Idézi Tóth Pál Péter: Kovács Imre az emigrációban, Magyarságtudomány, 1989 48 Sulyok Dezső levele Kovács Imréhez, New Brunswick, 1951. szeptember 22. - Idézi Tóth Pál Péter, id. mű 190

Next

/
Thumbnails
Contents