Alexa Károly (szerk.): Magyar látóhatár. Borbándi Gyula emlékkönyv - RETÖRKI könyvek 9. (Lakitelek, 2015)
Petrik Béla: Egy feddhetetlen politikus
Magyar Látóhatár 2. „Az író és politikus Kovács Imre a 'harmadik út' egyik legjellegzetesebb magyar képviselője. Már kora ifjúságától kezdve radikális forradalmár, de nem marxista. Szinte egész életét a szegényparasztság ügyének szentelte, mégsem osztályharcos szempontok vezették. (...) A társadalmi haladás gondolatát már politikai pályája kezdetétől szinte ösztönösen kapcsolta össze a nemzet felemelkedésének és függetlenségének ügyével. For- radalmisága a magyar radikalizmus szerves folytatása volt.. ,”5 Eszmerendszere egész életében világosan és egyértelműen a népiség eszméin, annak harmadik utasságán alapult, s ez az az eszmerendszer, amely életének amúgy karakteresen elkülönülő három szakaszát összekötötte: az 1944-es összeomlás előtti, a népi mozgalom politikai mozgalommá történő kiszélesítését szolgáló, a népi szociográfia terén nyújtott munkásságán keresztül vivő út; az 1945-1947 közötti koalíciós időkben a parlamenti Nemzeti Parasztpárt vezetőjeként, előbb főtitkáraként, majd a Parasztpárt 1946 márciusi kongresszusát követően alelnökeként kifejtett politikusi és közéleti szerepe; s az 1947-es kényszerű száműzetésének haláláig tartó, majd négy évtizedes, a magyar népi mozgalom értékelésével, a magyar emigráció szervezetének és eszméinek józanságáért harcoló és a harmadik világ agrárszervezeteinek fejlesztésével foglalkozó emigrációs élete. Életének e harmadik utas jellegét szinte közhelyszerűen dokumentálja, hogy Kovács Imre megfigyelése - amely nagy valószínűséggel már az 1937- es, A néma forradalom pere kapcsán megkezdődhetett - az egymást követő, mintegy a rendszereken átívelő folyamat gyűrűzött: a háború előtti csendőrség által készített jelentéseket a háború utáni kommunista elhárítás is bizalommal és nagy haszonnal forgatta, emelte át, szinte folytatólagosan vezették róla a dossziét, legfeljebb annak címét írták át a kommunista utódok. A csendőrség politikai nyomozó osztálya által 1939 nyarán készített, a Nemzeti Parasztpárt megalakulásáról szóló összefoglaló jelentését - amelyben végigkövették a párt létrejöttének állomásait, a makói dereglyén történt alapítástól kezdve az első hivatalos vezetőségi ülésig, felsorolva a 14 főből álló végrehajtó bizottság tagjait, számba véve köztük Erdei Ferencet, Kovács 5 Molnár József: A „harmadik út”politikusa. Új Látóhatár, 1963. 2. szám, 143. o. 174
