Alexa Károly (szerk.): Magyar látóhatár. Borbándi Gyula emlékkönyv - RETÖRKI könyvek 9. (Lakitelek, 2015)

Salamon Konrád: Jászi Oszkár és a Látóhatár

Salamon Konrád: Jászi Oszkár és a Látóhatár- ünnepük születése napján (...) öregek és fiatalok; írók költők, közírók és politikusok; tudósok és gondolkodók; magyarok, csehek, amerikaiak és dunai népek -, köszöntsük hát igaz szóval és reménységgel őt, népünk 'új Simeon'-j át, kinek küzdelmes életéről és annak értelméről tanúskodnak e hasábok.”85

Mert Simeonnak ugyan megadatott, hogy megláthatta a megszületett megváltót, akit azonban a többség nem ismert fel, s ehhez hasonlóan a Jászi által hangoztatott „megváltó” gondolatok jelentőségét sem. Sőt, még az ünneplésére összegyűltek megosztottsága is kiújult és tovább él!

Az idézett írásokon kívül a Jászit köszöntő számot még két rövidebb Jászi-idézet, A tűz csiholója és A magyar jakobinus dala című Ady-versek, valamint a mottóként használt Ady-idézet, továbbá Jászi addig megjelent műveinek bibliográfiája színesítették és egészítették ki. Ezen kívül ebben a számban közölték Jászi emlékiratainak első részét. Ez véletlen egybeesés miatt alakult így. Jászi ugyanis mit sem tudott az őt köszöntő ünnepi szám előkészületeiről, amikor elküldte emlékiratai első részét. Erre a szerkesztők az ünnepi számban való közlés mellett döntöttek. Kéziratához Jászi a következő megjegyzést fűzte:

„Amit tervezek, csak annyiban életrajz, amennyiben a kortörténeti események megértéséhez hozzájárul és rámutat azokra a szereplőkre, akiknek részük volt a Habsburg monarchia felbomlása és az új egyensúly kialakítása folyamatában. A történelem úgynevezett objektív tényei mit sem magyaráznak meg azok nélkül az ideológiák és értékek ismerete nélkül, melyek a folyamatokat kísérték és részben előidézték. Minthogy ezeket egy fél életen át egész közelről figyelhettem, sőt azok kialakulásában némi részem volt, egyéni életem bizonyos történelmi hátteret kapott. A ma története ezekkel a tényezőkkel még mindig szoros összefüggésben van: az ún. nemzeti államok jövő sorsa, a kommunizmus és az individualizmus harca nem csekély mértékben ezektől függ. Törekvésem az lesz, hogy amennyire csak lehet, a kortörténetet kiterjesszem, és a személyi életrajzban csak a legszükségesebbre szorítkozzam.”86

A készülő emlékirat szellemiségét nagyon jól meghatározta Jászi tervezett címadása: ,,Harcunk az emberi méltóságért és a nemzetek egyenjogú85 Uo.

86 Jászi Oszkár: Emlékeimből. Látóhatár, 1955. 2. 132.

165