Alexa Károly (szerk.): Magyar látóhatár. Borbándi Gyula emlékkönyv - RETÖRKI könyvek 9. (Lakitelek, 2015)
Salamon Konrád: Jászi Oszkár és a Látóhatár
Salamon Konrád: Jászi Oszkár és a Látóhatár gadható” nem volt. A német és a magyar kisebbség ugyanis nem érezhette magát teljesen egyenjogú polgárnak.24 Rátérve Csehszlovákia szovjet csatlóssá válására, mindenekelőtt azt emelte ki, hogy a történtek miatt a csehek magukban eleve nem kerestek hibát. Mindenért a körülményeket okolták, amelyeket majd Amerika megváltoztat, és akkor visszatérnek a demokráciához, mely erősebb lesz, mint a régi, mert Benes kikergette az országból a rendzavaró német és magyar kisebbségeket. Azonban némi reményt jelenthetett, hogy e „világra szóló” történelemhamisítás ellen még néhány cseh emigráns is tiltakozott, rámutatva többek közt arra a végzetes tévedésre, hogy Benes tökéletesen megbízott Sztálinban. így az 1945 tavaszi moszkvai megállapodásával megtette az első nagy lépést a kommunisták hatalomra juttatásának irányába. Ugyanis olyan kormány alakult, amelyben nem volt különbség a kommunista és nem kommunista miniszterek között. Egyetértettek az ipar „nacionalizálásában”, az úgynevezett antidemokrata pártok kiszorításában, de mindenekelőtt a németek és a magyarok kiűzésében. Mindez a kormányban részt vevő „polgári” pártok egyetértésével történt. Ennek a behódoló politikának a következtében a csehszlovák kommunisták az 1935-ben szerzett 10%-os eredményűket 38%-ra növelték. Jászi külön is nehezményezte, hogy Benes érzéketlen volt a föderalizmus gondolatára. S amikor Sztálin durván leintette Dimitrovot a balkáni „szocialista országok” tervezett konföderációjával kapcsolatban, ezt szó nélkül tudomásul vette. Annak ellenére, hogy 1940 után ő is gondolt egy cseh-lengyel föderációra, de gyorsan elvetette a témát, és a szovjet vezetőknek akarván kedvében járni, a cári pánszlávizmus mintájára kidolgozta az „új szlávizmus” gondolatát. Moszkva azonban erre sem tartott igényt. Benes és társai legnagyobb bűne az embertelen nemzetiségi politika volt, amelyhez hasonlót - állapította meg Jászi - Közép-Európában még semmilyen elnyomó rendszer nem valósított meg. Az úgynevezett benesi demokrácia ugyanis - fátylat borítva a szlovákok náci múltjára - a német és a magyar kisebbség kiűzése árán teremtette újjá a csehszlovák nemzeti egységet. Ez nem kommunista program volt, hanem Benes és Jan Masaryk nemzeti imperialista politikája. Ez a kommunistákkal együtt megvalósított nacionalizmus úgy elvakította őket, hogy még 1947-ben sem érzékelték a kom24 Jászi: A cseh katasztrófa és amit tanulhatunk belőle. Látóhatár, 1953. 6. 329. 147
