Lóránt Károly (szerk.): A rendszerváltáshoz vezető út. Gazdaságpolitikai visszaemlékezések - RETÖRKI könyvek 7. (Lakitelek, 2015)
A gazdasági rendszerváltáshoz vezető út - Lóránt Károly: A gazdasági rendszerváltáshoz vezető út
Folytatódott a kisbankok létrehozása. Az MNB budapesti intézete önálló leánybankká (Budapesti Hitelbank) alakult, a Központi Váltó- és Hitelbank vállalkozási osztálya önálló Vállalkozási Bank lett. Az új adórendszer bevezetésére néhány évi előkészítés után, 1988-ban került sor. Az adóreform tervezetét előterjesztő pénzügyi apparátus a párt és állami vezetés számára azt emelte ki, hogy az adóreform nélkülözhetetlen feltétele a bel- és külgazdasági egyensúly helyreállításának, egyúttal szilárd alapot ad a későbbi kibontakozáshoz is. A vállalati szektornak azt hangsúlyozta, hogy az új adórendszer mérsékelni fogja a vállalatok rendkívül magas adóterheit, az adóvisszatérítés lehetőségével különösen az exportot és a beruházásokat sújtó adókat. A közvélemény számára a progresszív jövedelemadó társadalmilag igazságos voltát emelték ki. Amikor az adójavaslatok vitájában nyilvánvalóvá vált, hogy az új adórendszer lényege a nemzeti jövedelem átcsoportosítása a költségvetés javára és az összes többi jövedelemtulajdonos kárára, az adóreform mellett érvelők arra hivatkoztak, hogy a jövedelem újraelosztása az adott gazdasági helyzetben elkerülhetetlen, és a tervezett intézkedések az érintettek számára még mindig a legkisebb rosszat jelentik. Az adórendszernek azt az alapvető célkitűzését, hogy a gazdaságot egy egyensúlyi növekedési pályára vezérli, végül is - ahogy az várható is volt - nem tudta elérni, viszont felgyorsította az inflációt. Eredménynek elsősorban azt lehet tekinteni, hogy az Európai Unióba való belépéskor az adórendszer már nem okozott problémát (az unióban ugyanis a francia eredetű és az exportot valóban támogató hozzáadott érték adót alkalmazzák), továbbá azt, hogy az erősen progresszív, 0 és 60, majd később 20 és 48 százalék között változó személyi jövedelemadó kulcsok valóban jövedelemkiegyenlítő szerepet játszottak. A reformmozgalom egyik központi témaköre volt a tulajdonlás, az „ igazi ” tulajdonos létrehozása, ugyanis az volt a feltételezés, hogy a vállalatok vélelmezett alacsony hatékonysága46 abból ered, hogy nincs igazi tuA gazdasági rendszerváltáshoz vezető út 46 A hatékonyság egyike a közgazdaságtan definiálhatatlan gumifogalmainak. A hetvenes évek nagy beruházási programjaiban (központi és rekonstrukciós) részt vevő vállalatoknak adott állami támogatásokat utólag magas kamatozású hitelekké alakították át, miáltal e vállalatok jelentős része veszteségessé vált, és ily módon létrejött a „piszkos tizenkettő” néven emlegetett - és folyamatosan támadott - veszteséges nagyvállalatok köre. Az alacsony hatékonyságú vállalatokat a piaci logika - és a reformközgazdászok - szerint meg 71
