Lóránt Károly (szerk.): A rendszerváltáshoz vezető út. Gazdaságpolitikai visszaemlékezések - RETÖRKI könyvek 7. (Lakitelek, 2015)
A gazdasági rendszerváltáshoz vezető út - Lóránt Károly: A gazdasági rendszerváltáshoz vezető út
A rendszerváltáshoz vezető út legyen a szükséges szakismeret. Később már oda is csak az egyetemről mentek emberek. A reálgazdaság ismeretének hiánya az egész reformmozgalomra rányomta a bélyegét, olyasmit akartak irányítani, aminek működését nem is ismerték. Elvben lehetett volna párbeszéd és kompromisszum a reformerek és a reálgazdaság képviselői között. A doktriner eszmék, mint a reformerek által követett neoliberalizmus is, azonban nem ismernek kompromisszumot. E mellett a reformerek és a reálszféra, tehát a vállalatok vezetői más társadalmi háttérrel rendelkeztek, ami behatárolhatta együttműködési készségüket is. A vállalati vezetők inkább az annak idején sokat emlegetett munkás-paraszti, míg a reformerek zöme értelmiségi-kispolgári közegből érkezett.39 A vállalati vezetők gyakran voltak szaklapok, politikai vagy irodalmi újságok cikkeinek céltáblái, mint „vörös bárók” (például Horváth Ede, a Rába Magyar Vagon- és Gépgyár vezérigazgatója) vagy „zöld bárók” (például Burgert Róbert, a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát vezérigazgatója). De a miniszterek sem úszták meg, az utókor akár pozitívan, akár negatívan ítéli is meg tevékenységüket. A Petrolkémiai Központi Fejlesztési Program például egyike volt a legsikeresebb programoknak (a hazai petrolkémiai ipar igényeinek magas szintű kielégítése mellett rubelimportot konvertált tőkés exportra), mégis az ezt irányító Szekér Gyula nehézipari minisztert40 leváltották, és többet soha nem került vissza a gazdaságirányításba vagy a közéletbe. Az 1981-ben három ágazati minisztériumból létrehozott Ipari Minisztérium sem örvendett túl nagy presztízsnek. Az ipar- politikai koncepciókat a Tervhivatalban „Kapolyi41 hülyeségének” nyilvánították, és nem is foglalkoztak vele.42 Nem neoliberális (nem radikális reformer) közgazdászok persze voltak az irányítószerveknél (így például a Tervhivatalban), kutatóintézetekben és a 39 Ez saját megfigyelés a Tervhivatalban eltöltött közel húsz évem alapján, talán érdemes volna egy célvizsgálattal igazolni. 40 Szekér Gyula (1925) 1971-1975 között nehézipari miniszter, majd a Minisztertanács elnökhelyettese. 1980-tól a Magyar Szabványügyi Hivatal elnöke, 1989-ben nyugállományba vonult. 41 Kapolyi László (1932-2014) 1983-1987 között ipari miniszter. 42 Mert nincs szükség iparpolitikára, hiszen a gazdasági szerkezetnek piaci hatásokra kell változnia. A Tervhivatalban az Ipari Főcsoport a nyolcvanas években már túl gyenge volt ahhoz, hogy iparpolitikai koncepciót fogadtasson eh 68
