Lóránt Károly (szerk.): A rendszerváltáshoz vezető út. Gazdaságpolitikai visszaemlékezések - RETÖRKI könyvek 7. (Lakitelek, 2015)
A gazdasági rendszerváltáshoz vezető út - Lóránt Károly: A gazdasági rendszerváltáshoz vezető út
A rendszerváltáshoz vezető út tétjük fel, holott az - normális ösztönző rendszer esetén - az egész gazdaság nemzetközileg versenyképesebb részéből kerül ki.” Zelkó szerint olyan árrendszert akarunk szimulálni, amely a valóságban egyetlen iparosodott országban sem található meg. „A fejlett tőkés országoknak, közöttük a legfejlettebbeknek is valutáik határárfolyama mellett is tekintélyes vámrendszerük van, amit még az adminisztratív importkorlátozások egész ármádiája is kiegészít. A vámok eredménye közismerten az, hogy az importált termékek árait közelítik, igazítják a belföldi ráfordításokat többé-kevésbé követő belső árakhoz, s nem megfordítva. Úgy gondolom, az elmondottak alapján egyértelmű, hogy a »versenyár koncepciójának« végigvitele, az elképzelt módon való érvényesítése - hogy tudniillik a nemzetközi összehasonlításban »gazdaságtalan« vállalatokat, területeket tartósan veszteségessé teszszük az árakon keresztül, s végül megszüntetjük - képtelenség, reménytelen próbálkozás” - írta annak idején Zelkó. A szerző végül a következőket jövendölte az árrendszer várható hatásáról: „Gazdasági egységeink, területeink rangsorolását az árrendszer a várakozással ellentétben nem könnyíti meg, nem teszi egyértelművé, éppen ellenkezőleg: még az eddiginél is nehezebb lesz a népgazdasági szintű tisztánlátás... Az importárakkal való átfogó versenyeztetést és különösen az árfolyam segítségével végzett összehasonlítás szerint nem elég hatékony területek összességének a tervezett módon való »megszorítását« nem érzem megvalósíthatónak [...] következésképpen a gyakorlat minden valószínűség szerint kompromisszumok sokaságára kényszerül, ami az egyedi döntések sokaságához, a normatív megoldások hátterébe szorulásához vezet.” A következő években pontosan az történt, amit Zelkó előre jelzett, számos módosítás után végül 1987 márciusában az Árhivatal elnöke a versenyárrendszert hatályon kívül helyezte. 4. A reformmozgalom radikalizálódása Az 1984. áprilisi központi bizottsági határozat A gazdasági nehézségek nyomán a nyolcvanas évek első felében felerősödtek a radikális reformot követelő hangok. A reformerek az ország összes baját (amelyek alapvetően abból származtak, hogy az ország nagymértékben eladósodott) annak tudták be, hogy Magyarország nem igazi piacgazdaság, a szerkezeti változások nem piaci hatásokra, hanem központi 66
