Lóránt Károly (szerk.): A rendszerváltáshoz vezető út. Gazdaságpolitikai visszaemlékezések - RETÖRKI könyvek 7. (Lakitelek, 2015)

A gazdasági rendszerváltáshoz vezető út - Lóránt Károly: A gazdasági rendszerváltáshoz vezető út

A rendszerváltáshoz vezető út tartós fogyasztási cikkek gyártásának nagyarányú növekedése, amely a gép­ipari struktúra módosulásához vezetett. Változások az agrárpolitikában A mezőgazdaságban is a korábbitól eltérő jellegű politika érvényesült, amely a szocialista nagyüzem létrehozása mellett lehetővé tette az egyéni érdekeltségre alapozott háztáji gazdaságok fejlesztését is. A mezőgazdaság­ban az iparban tapasztalt helyzethez képest jobban érvényesült az egyes üze­mek (állami gazdaságok, nagyobb téeszek) önállóságára alapozott felelős­sége, de tegyük hozzá, ehhez hozzájárult az a politikai támogatás is, amit a mezőgazdaság ebben az időszakban kapott. Fehér Lajos7 a KB Szövetkezetpolitikai Munkaközösségének elnöke­ként meghatározó szerepet játszott a korabeli agrárpolitika alakításában. A termelésre súlyos csapást mérő erőszakos szövetkezetesítést követően a rendszer korrekciója érdekében lépett fel, aminek következtében lehetővé tették a háztáji megművelését, feloldották az állattartás korábbi korláto­zásait, a szövetkezeteken belüli juttatásokat pedig rugalmasabbá tették, ami­vel sikerült javítaniuk a parasztok életszínvonalát és a mezőgazdasági ter­melést is. A korábban létrehozott nagyüzemek bázisán - megfelelő állami tá­mogatással - lehetővé vált az élenjáró technikai eredmények (elsősorban a különböző termesztési rendszerek) átvétele és gyors elterjesztése. Ennek kö­vetkeztében a gabonatermelés a hatvanas évek közepétől gyors ütemben nö­vekedett, a háztáji gazdálkodás engedélyezése és a háztáji-tsz-kapcsolat- rendszer, amelyben az állatok etetésére szolgáló takarmányt a nagyüzemi gazdaság termelte, és ebből kapott a háztáji gazdaság is, nagymértékben elősegítette a sertéstenyésztés és a baromfinevelés fejlődését (2-3. ábra). A mezőgazdasági fejlesztés stratégiája - ellentmondásoktól ugyan nem mentesen, de - összességében jól alkalmazkodott az ország társadalmi, gaz­dasági és anyagi lehetőségeihez, helyesen kombinálta az élenjáró technikai színvonal meghonosítását a helyi erőforrások sokoldalú kihasználásával, a lakosság élelmiszerekkel való egyre jobb ellátása pedig hozzájárult a lakos­ság közhangulatának javulásához, a „gulyáskommunizmus” kialakulásához. 7 Fehér Lajos (1917-1981) kommunista újságíró, politikus, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a Kádár-korszak meghatározó agrárpolitikusa, miniszterelnök-helyettes, 1966-1974 között a KB Szövetkezetpolitikai Munkaközösségének elnöke. 18

Next

/
Thumbnails
Contents