Lóránt Károly (szerk.): A rendszerváltáshoz vezető út. Gazdaságpolitikai visszaemlékezések - RETÖRKI könyvek 7. (Lakitelek, 2015)
A gazdasági rendszerváltáshoz vezető út - Lóránt Károly: A gazdasági rendszerváltáshoz vezető út
Ugyanakkor a kuponos privatizáció nálunk sokat vitatott kérdése tekintetében az ellenzők véleményét a gyakorlat nem igazolta, hiszen, mint a Szlovákiára vonatkozó GDP-adat jelzi, ez a kuponos privatizációt végrehajtó ország sokkal jobban jött ki a rendszerváltás sokkjából, mint hazánk. Az ipar huszonöt százalékos visszaesése azt jelentette, hogy bizonyos iparágak vagy gyakorlatilag megszűntek, vagy pedig külföldi tulajdonba kerültek. Az átalakulást egyes kiemelt termékek termelésének alakulása jól mutatja, amelyeket a 23-30. ábrákon foglaltunk össze. Látható, hogy míg az autóbuszgyártás, bauxittermelés, műtrágyagyártás, cipőgyártás, pamutszövetgyártás gyakorlatilag megszűnt, a műanyag alapanyagok gyártása - már külföldi tulajdonban és exportra való termeléssel viszont - dinamikusan tovább nőtt. Az iparban egy duális gazdasági szerkezet alakult ki, amin azt kell érteni, hogy van egy hazai tulajdonú és nagyrészt hazai piacokra termelő része, amely gyakorlatilag stagnál, 2013-ban még nem érte el az 1989-es színvonalat, és egy külföldi tulajdonban levő része, amelyik viszont exportra termel és dinamikusan növekszik, 2013-ban az ipar export értékesítése már hétszeresen haladta meg az 1989. évi értéket (31. ábra). A két szektor között a kapcsolat minimális, a külföldi tulajdonú iparvállalatok Magyarországon főleg összeszerelő tevékenységet végeztetnek, az összeszereléshez szükséges alkatrészeket, részegységeket, importálják úgy, hogy ehhez a magyar hozzájárulás csupán a bérmunka.91 A gazdaság duális szerkezetének a gazdaságirányítás szempontjából azért van jelentősége, mert más megközelítést, más szabályozást igényel a külföldi tulajdonú és exportra termelő szektor, mint a hazai tulajdonú és főleg a hazai piacra termelő szektor. A duális gazdaság irányításához a neoliberális elvek szerint kialakított általános szabályozók nem alkalmasak, szükség van az egyes szektorokra vonatkozó - például iparpolitikai koncepcióban kidolgozandó - speciális szabályokra. A gazdasági rendszerváltáshoz vezető út terjedően a Világbank, a civil szervezetek és a nemzeti kormányok részvételével értékelte a világbanki kölcsönök gazdasági és társadalmi hatását, bővebben lásd a következő honlapon: http://www.developmentgap.org/sapri.html 91 A 2010-ben hivatalba lépő Orbán-kormány a külföldi tulajdonú vállalatokkal igyekszik stratégiai szerződéseket kötni, és ezek keretében növelni a hazai bedolgozás arányát. 119
