Lóránt Károly (szerk.): A rendszerváltáshoz vezető út. Gazdaságpolitikai visszaemlékezések - RETÖRKI könyvek 7. (Lakitelek, 2015)
A gazdasági rendszerváltáshoz vezető út - Lóránt Károly: A gazdasági rendszerváltáshoz vezető út
A gazdasági rendszerváltáshoz vezető út Itt érdemes visszatérni arra a már említett tényre, hogy a felhalmozódott adósság mögött tényleges forrásbevonás89 nem volt, mert amit a hetvenes években bevontunk (1974 és 1979 között 3,7 milliárd dollárt), az a nyolcvanas években ki is áramlott, az adósság a kamatos kamatok és az árveszteségek miatt halmozódott fel. A pontos elszámolást az 1971—1989-es időszakra a 4. táblázat mutatja. Látható, hogy a két időpont között 0,6-ről 14,9 milliárd dollárra növekedett a nettó adósság. Ám növekményből nettó forrásbevonás csak 1,2 milliárd dollár volt (az áruforgalom és a szolgáltatások export-importjának egyenlege), a többi kamat és árfolyamváltozás. 4. táblázat A külföldi államadósság kumulált adatai, 1971-1989, milliárd dollár 1. Nettó külső adósságállomány, 1970. dec. 31.-0,55 Kumulált adatok, 1971-1989 2. Áruforgalom és szolgáltatások egyenlege-1,2 3. Nettó kamatfizetés, tőkejövedelmek egyenlege-11,0 4. Közvetlen tőkebefektetések egyenlege 0,2 5. Árfolyamváltozások hatása-2,4 6. Nettó külső adósságállomány 1989. dec. 31. (szum 1-5)-14,9 7. Követelések, 1989. dec. 31. 5,5 8. Bruttó adósság, 1989. dec. 31. (6-7)-20,4 Forrás: MNB adatközlések alapján 89 Forrásbevonás definíciószerűen az áruforgalom és a szolgáltatások külkereskedelmi egyenlege. Ha ez negatív, a források befelé áramlanak (és eladósodunk), ha exporttöbblet van, akkor források áramlanak ki, viszont törlesztjük az adósságot. 117
