Fricz Tamás - Halmy Kund - Orosz Timea: A politikai túlélés művészete. Az MSZMP/MSZP hatalomátmentésének természetrajza: érvelés és gyakorlat (1988-2010) - RETÖRKI könyvek 6. (Lakitelek, 2014)
II. 1990-1994 - Orosz Tímea: Kommunista állampártból európai szociáldemokrata párt
A politikai túlélés művészete a már ismert tematika szerint. A sok ezer oldalnyi jegyzőkönyvből a hozzászólásokat továbbra is a tanulmány elején ismertetett kulcskérdések mentén válogattuk ki és feladatunknak tekintjük bemutatni, hogyan és milyen ideológiák mentén alakult a kommunista pártból modem európai szocialista, avagy szociáldemokrata párt, illetve hogy hol érhető tetten, hogy az MSZP mindent megtett annak érdekében, hogy az új kormány munkáját a számára érzékeny kérdésekben akadályozza - ilyen a kormányprogram, a vagyoni elszámoltatás, az ügynöktörvény és még sorolhatnánk. És soroljuk is. Lássuk... A kormányprogram Kezdjük mindjárt a benyújtott kormányprogrammal, amelyet 1990. május 22-én kezdett tárgyalni a Tisztelt Ház. Nem állítható persze, hogy az Antall-kormány által benyújtott anyag tökéletes volt, nem is tisztünk most ennek értékelése, de annyi biztos, hogy az ellenzék az anyagot darabokra szedte és egyes ellenzéki képviselők próbálták a plenáris üléseken nevetségessé tenni a kormányt. Pozsgay Imre, aki a szocialisták közül elsőként, az új kabinettel szemben tiszteletet tanúsítva szólalt fel, a kormány és az ellenzék gondolkodás- módjában jelentkező hasonlatosságokat hangsúlyozta, és kijelentette, hogy hasonló elképzelésekkel akarják megoldani az ország súlyos problémáit. A program azonban véleménye szerint tele van a realitásoktól elrugaszkodó elképzelésekkel. Azt a jó szándékot véli felfedezni benne, hogy a kormány próbál a társadalom minden szegmensének megoldást kínálni, holott ehhez messze nem rendelkezik a megfelelő eszközökkel és adottságokkal. Pozsgay kijelentette, hogy nem létezhet jelenleg olyan kormány és olyan kormány- program, amely mindenkit kielégítő és kedvező döntéseket tudna hozni a realitások talaján maradva. Hiányolja a kormányprogramból a jelenlegi helyzet árnyoldalának felvázolását, ezért szükségesnek érzi, hogy „ nagyon is kritikusan - ahol kell, elutasító módon - viselkedjünk az ilyen tervekkel szemben ”.24 Pozsgay kiemeli azonban azt is, hogy az új kormány programja tükrözi azt a nemzeti konszenzust, amely Nemzeti Kerekasztal eredménye, 24 Pozsgay Imre, A Kormány programjának ismertetése, 1990. május 22. 94
