Fricz Tamás - Halmy Kund - Orosz Timea: A politikai túlélés művészete. Az MSZMP/MSZP hatalomátmentésének természetrajza: érvelés és gyakorlat (1988-2010) - RETÖRKI könyvek 6. (Lakitelek, 2014)
II. 1990-1994 - Orosz Tímea: Kommunista állampártból európai szociáldemokrata párt
II. 1990-1994. Orosz Tímea: Kommunista állampártból... Pető szerint az MSZMP különböző politikai és gazdasági érdekcsoportok foglya, amelyek szándékait és érdekeit képezheti le adott esetben a benyújtott törvénytervezetekben. Ráadásul a jelenlegi parlament nem alkalmas arra, hogy ténylegesen ellenőrizze kormányt, éppen ezért az EKA-nak az egyik legfontosabb feladata, hogy ezek a törvények megszülessenek. így rákényszerülnek arra, hogy „a nemzeti szögletes asztalra” ezek a témák is felkerüljenek. A gazdasági kérdésekben folytatott tárgyalások ugyan egészen szeptemberig eltartottak, érdemi eredményt azonban alig hoztak.19 Időközben az MSZMP is rájött, hogy ezeknek a tárgyalásoknak még nem érkezett el az ideje, így nem állt már a kommunista párt érdekében sem a tárgyalások sürgetése. Az érdekek változásának okai között meg kell említenünk, hogy időközben Grósz Károlyt négyszemélyes vezetés (Nyers, Grósz, Németh, Pozsgay) váltotta fel, és a reformkommunisták így erőfölénybe kerültek a párton belül. Nagyon fontos ütközőpont volt ezenfelül az MSZMP és az EKA között a kommunista párt vagyoni elszámoltatásának kérdése. Az eredeti cél az volt, hogy a rendszerváltás és a többpártrendszer a költségvetésnek nem kerülhet többe, mint amennyibe az egypártrendszer. Ezért az EKA azt akarta elérni, hogy az MSZMP adjon vagyonkimutatást, és a pártok közötti esély- egyenlőség érdekében biztosítson pénzügyi keretet az újonnan alakuló pártok számára. Pénzre volt szükségük saját infrastruktúra kialakításához és a kampány elindításához. Első lépésben a kormány 50 millió forintot ajánlott fel az ellenzéki pártok részére, de ezek többsége ezt elfogadhatatlanul kevésnek tartotta. Végül közösen kidolgoztak a vagyonelszámoltatásra vonatkozóan egy megállapodás tervezetet, amelyet aztán az ellenzék számára teljesen megdöbbentő módon az MSZMP nem írt alá. Ehelyett 1989. július 26-án egy levelet juttatott el a tárgyalófeleknek,20 illetve 1989. július 27-én a plenáris ülésen be- jelentetést is tettek.21 Álláspontjuk szerint az MSZMP az eltelt évtizedekben 19 Bozóki András: Az Ellenzéki Kerekasztal (első) története - cikksorozat a Beszélőben, 3. rész, 1990. március 15. 20 Bozóki András: Az Ellenzéki Kerekasztal (első) története - cikksorozat a Beszélőben, 4. rész, 1990. március 24. 21 Bozóki András szerk.: A rendszerváltás forgatókönyve. 2. kötet. Új Mandátum Könyvkiadó, 2000, 623. p. 91
