Fricz Tamás - Halmy Kund - Orosz Timea: A politikai túlélés művészete. Az MSZMP/MSZP hatalomátmentésének természetrajza: érvelés és gyakorlat (1988-2010) - RETÖRKI könyvek 6. (Lakitelek, 2014)
I. 1988-1989 - Orosz Tímea: Pártértekezlet és pártkongresszus, avagy tudták-e már, hogy közel a vég?
■ A politikai túlélés művészete mányzat által szigorúan felügyelt rendszer alján áll, hanem számos önálló jog- és hatáskörrel felruházott intézményrendszer működését teszi lehetővé. Ezenfelül pedig nem csak az önkormányzati rendszer egészséges önállóságát kívánják megvalósítani, hanem a közigazgatástól teljesen független társadalmi csoportok önszerveződését és önigazgatását is lehetővé kívánják tenni. Ez természetesen összefügg a rendszerváltás környékén aktuálissá váló emberi és állampolgári jogi reformokkal, amelyek a korábban megnyirbált szabadságjogok rehabilitálását célozzák. Diagramunk elemzésében a legkisebb oszlopokhoz érkeztünk. Először tekintsük át a gazdasági problémákat és az ezzel kapcsolatos célkitűzéseket, melyek jelentek meg ezek közül az elhangzott beszédekben. Mivel a kongresszus célja kimondottan az MSZMP jövőjének megvitatása volt, és nem gazdasági jellegű témák kerültek előtérbe, ezek a problémák és kérdések most kisebb súlyt képviseltek az elhangzott beszédekben. Nem is vesszük most éppen ezért számba, hogy milyen gyakorisággal kerültek ezek említésre, inkább a tartalmi részére koncentrálunk, arra, hogy mi volt gazdasági tekintetben fontos 1989 októberében. Nagyon fontos, hogy mindenki beismeri, az ország súlyos gazdasági helyzetben van, és igen jelentős mértékű a külföldi eladósodás. Kimondatik a cél, hogy a Nyugat felé orientálódjon az ország, élénkítse a diplomáciai kapcsolatokat, amelyek segítik a Nyugat felé fordulást és mintát, segítséget nyújtanak Magyarországnak a megkezdett úton. A tervgazdálkodásról a szabad piacgazdaságra való áttérés és az ezzel kapcsolatos tulajdonreformok nem tűrnek halasztást. Esik az életszínvonal, romlik a pénz értéke. A magántulajdon megjelenése és a magánvállalkozások lehetővé tétele viszont a polgárok kezébe adják az önfoglalkoztatás lehetőségét, ami óriási terhet vesz le az állam válláról. A gondoskodó „állambácsi” képe a múlté. Finanszírozhatatlan tovább a fennálló gazdasági rendszer. Az életszínvonal emelése és a munkanélküliség elleni küzdelem már nem várható egyedül a központi apparátustól, csak a magánszféra megteremtése teszi lehetővé a fennálló helyzet korrekcióját. Ehhez pedig pénz kell, nyugati tőke. Vonzóvá kell tenni az országot a külföldi befektetők számára. Ez határozottan nem egy baloldali párt gazdasági programja, mint az jól látható, de ott és akkor nem is nagyon kínálkozott más alternatíva. A Nyugat felé fordulástól azonban sokan féltek és ennek hangot is adtak. Különösen az 48
