Fricz Tamás - Halmy Kund - Orosz Timea: A politikai túlélés művészete. Az MSZMP/MSZP hatalomátmentésének természetrajza: érvelés és gyakorlat (1988-2010) - RETÖRKI könyvek 6. (Lakitelek, 2014)
III. 1994-2010 - Fricz Tamás: A szocialisták átmentették a kádárizmust
A politikai túlélés művészete S végül, az MSZP e magabiztossá válásának mintegy betetőzéseként, az 1994-es MSZP-s győzelem után, Horn Gyuláról azt írja a Népszabadság: „A pártelnök végül mindig arra kéri hallgatóságát: az új rendszert ne annak első kormányáról ítéljék meg. '94-ben adjanak újabb esélyt a demokráciának. ”42 A kör 1994-re bezárult: az MSZP, a kommunista diktatúrát megtestesítő MSZMP jogutód pártja a demokrácia igazi védelmezőjeként jelenik meg, hiszen, mint még Horn hozzáteszi, az Antall-kormány jelentette a legnagyobb veszélyt a parlamentarizmusra. (!) Már halványul 1994 emléke, de akárhogy is, a demokrácia iránt elkötelezett embereknek e sorok olvasása nem lehetett a legboldogítóbb pillanat... 7. Az MSZP nem akarja bolygatni Trianon emlékét, a határon túli magyarokkal kapcsolatban pedig azt vallja, hogy tekintetbe kell venni a szomszéd országok érzékenységét, fő a jószomszédság, ezért a kényes kérdéseket - mint az autonómia ügye - kerülni kell. Mindez természetesen a kádári óvatoskodó, sőt megalkuvó politika következetes folytatása volt, de szerves részét képezte a most már nem „proletár”, hanem Nyugat-barát internacionalizmusnak, globalizmusnak és kozmopolitizmusnak, melyben a nemzeti szempontoknak, a nemzeti identitásnak és érdekvédelemnek vajmi kevés jelentősége van. E mentalitás kezdettől megmutatkozott, ám különösen erőteljesen a státusztörvénnyel, illetve később a kettős állampolgársággal kapcsolatos népszavazással kapcsolatban. 2001-ben, a státusztörvény-tervezet parlamenti vitája során Tabajdi Csaba (aki ráadásul bizonyos érzékenységet mutat a nemzeti kérdések iránt) arról beszélt, hogy jobban végig kellene gondolni a magyar érvrendszert az Európai Unió irányába is, hiszen a határon túli magyar kisebbségek helyzete egyelőre egyedi probléma az Európai Unióban, de Közép- és Kelet-Európábán általános probléma és így idővel az EU agendájává is válhat. Pontosan ezért lett volna célszerűbb a szomszédos országok beavatása a törvénytervezet kidolgozásába. Ezt a szakmai konzultációt mindenképpen pótolni kell, hogy ne lehessen még az eddigieknél is nagyobb feszültség.43 42 Halmy Kund: uo. lól.p. 43 Orosz Tímea: III. 1994-2010, 219. p. 318
