Fricz Tamás - Halmy Kund - Orosz Timea: A politikai túlélés művészete. Az MSZMP/MSZP hatalomátmentésének természetrajza: érvelés és gyakorlat (1988-2010) - RETÖRKI könyvek 6. (Lakitelek, 2014)

III. 1994-2010 - Fricz Tamás: A szocialisták átmentették a kádárizmust

Fricz Tamás: A szocialisták átmentették a kádárizmust

hogy Lengyelországban a régi elit a regionális szinteken igen sikeresen túlélte a rendszerváltást, a helyén tudott maradni nemcsak a gazdaságban, de a politikában és a médiában is.1 2 Mindezen jelenségek alapján vonja le Naimski a talán kissé túlzottan is keserű végkövetkeztetéseit: „bár a lengyelországi politikai színtéren számos változás zajlott le, kulcsfontosságú elemei változatlanok maradtak. A posztkommunistáknak lehetőségük nyílik [így, jelen időben! - F. T.] legtöbb erőforrásuk megmentésére. ”3 Sőt ezen továbbmegy: „A rendszer lebontásának célja az volt, hogy garantálja a közélet és a gazdaság ellenőrzését az új körülményeknek megfelelően, amely ellenőrzést a régi rendszer kedvezményezettjeinek és funkcionáriusainak kellett gyakorolni. ”4

De térjünk át Magyarországra. Nálunk az 1988-as társasági törvény, illetve az 1989. júniusi átalakulási törvény tette lehetővé a magántulajdon kialakulását, s egyben a fent már jellemzett spontán privatizáció elindulását. Talán meglepő módon, a spontán privatizáció hatásainak megértéséhez Bokros Lajost hívom segítségül, aki egy méltatlanul elfeledett 1990-es írásában átfogóan elemezte a jelenséget és annak lehetséges hatásait. Bokros, az események „kortársi” tanúja, aki aligha volt vádolható az akkori ellenzék melletti masszív elkötelezettséggel, a spontán privatizáció gazdasági jelentőségéről így ír: „a mai államigazgatási tulajdon spontán privatizációja nem eredményezi olyan tulajdonszerkezet kialakulását, amely kikény- szerítené a gazdaság valóban hatékony működését. Sőt éppen ellenkezőleg; bizonyítható, hogy ez a folyamat a mai monopolisztikus összefonódások megrögzítésével kifejezetten egy piac- és társadalomellenes [! - F. T.] tulajdonszerkezet kialakulásához járul hozzá. ”5 S ezek a folyamatok „ teljesen

1 Naimski, R: Lengyelország 15 évvel a „kerekasztal” után: hol az átmenet vége? In: Kísértő múlt. A kommunizmus utóélete Közép-Kelet-Európában. (Konferenciák a Hamvas Intézetben). Hamvas Intézet, 2004, 210. p.

2 Terlecki, R.: Assymetrische Karrieren: Kommunisten und Oppositionsmitglieder im politischen Leben der Region Kleinpolen (Malopolska). In: Veen, H.-J. (Hrsg.): Alte Eliten in Jungen Demokratien? Wechsel, Wandel, und Kontinuität im Mittel- und Osteuropa. Böhlau Verlag, 2004, 224. p.

3 Naimski, R: i. m. 215. p.

4 Uo. 218. p.

5 Bokros Lajos: Rendszerváltás vakvágányon. In: Kurtán Sándor Vass szerk.: Magyarország Politikai Évkönyve, 1990. DKMKA, 1990, 75. p.

295