Fricz Tamás - Halmy Kund - Orosz Timea: A politikai túlélés művészete. Az MSZMP/MSZP hatalomátmentésének természetrajza: érvelés és gyakorlat (1988-2010) - RETÖRKI könyvek 6. (Lakitelek, 2014)

III. 1994-2010 - Halmy Kund: „Miénk itt a tér.” Az MSZP sajtókommunikációja 1994 után

értékei között helyezkedtek el az újságokban a szakmai és politikai mondandók.

A legtöbb írás előrevetíti a referendum sikerét, és azt, hogy a csatlakozás támogatása mellett fognak többen voksolni, ugyanakkor kételyeket fogalmaznak meg az azonnali sikereket illetően. „Sajátos helyzet alakulna ki viszont, ha a népszavazás érvénytelen lenne: miután egy decemberi alkotmánymódosítás értelmében a csatlakozásról referendumon kell dönteni, az aktust valószínűleg meg kellene ismételni. Ennek valószínűsége azonban elhanyagolható, ha ugyanis a részvételi arány nem érné el az ötven százalékot, elegendő, ha a szavazólapon feltüntetett kérdésre kétmilliónyian ugyanúgy voksolnak. A NATO-csatlakozásról szóló referendumon ez történt: akkor a részvételi arány 49 százalékos volt, ám a megjelentek 85 százaléka igennel voksolt, vagyis 3,2 milliónyian - a választásra jogosultak több mint negyven százaléka - a belépés mellett döntöttek. ”98 99 Ez a jóslatoknak megfelelően történt, a leadott szavazatok közel 84%-a csatlakozáspárti volt, ellenben a választásokra jogosultak csak valamivel több, mint 45%-a élt szavazati jogával. Ennél nagyobb lelkesedést vártak a korábban csatlakozott uniós országokban, és ebbéli véleményüknek hangot is adtak. „ Uniós és kommunikációs szakértők nem hivatalosan elismerik: az alacsony részvétel csalódást okoz Brüsszelben. Erősödhet az a benyomás, hogy a magyar és a cseh belépéssel az uniót kicsit kényszeredetten elfogadó euroszkeptikusok tábora is erősödik. Prága esetében ez nem meglepő, Budapesttől azonban nagyobb lelkesedést tételeztek fel. A megkérdezett szakértők szerint a kormánykoalíció és az ellenzék egyaránt túl sok pártszempontot vitt a csatlakozási alku értékelésébe, ezért annak előnyei nem eléggé meggyőzően világlottak ki (...) Szerintük túl sok volt a »bulvárelem«, és túl kevés az érdemi felvilágosítás, beleértve a kételyekkel és ellenvéleményekkel folytatott meggyőző érvelést. Ez az értékelés közeljár az igazsághoz, elsősorban a bulvárelemek említésével, ugyanakkor nem emeli ki az euroszkeptikus vélemények megalapozottságát. A nemzetközi sajtó eleve pálcát tört az uniót ellenzők feje fölött, a nyugati erőtérnek szüksége volt a közép- és kelet-európai országokra, elsősorban piacnyerési szempontok miatt.

III. 1994-2010. Halmy Kund: „Miénk itt a tér.”

98 Ma dönt az ország az unióról. Népszabadság, 2003. április 12. szombat 4. p. Szerkesztőségi cikk.

99 Füzes Oszkár: Brüsszel nagyobb lelkesedést várt. Népszabadság, 2003. ápr. 14., 3. p.

267