Fricz Tamás - Halmy Kund - Orosz Timea: A politikai túlélés művészete. Az MSZMP/MSZP hatalomátmentésének természetrajza: érvelés és gyakorlat (1988-2010) - RETÖRKI könyvek 6. (Lakitelek, 2014)

III. 1994-2010 - Halmy Kund: „Miénk itt a tér.” Az MSZP sajtókommunikációja 1994 után

teljesítményét. A kétezres években ehhez képest elképesztően eldurvult a kampány, és általában a politikai kommunikáció hangneme, az egészséges párbeszéd lehetetlenné vált. Mindez 2002. januártól robbanásszerű jelenségekkel járt. (Az egyik legkeményebb és az értelmes vitát lehetetlenné tévő, 23 millió román munkavállaló érkezését emlegető kijelentés Kovács Lászlóhoz kötődik. De odáig is, a Fidesz-kormányt árokásással vádolták, és folyamatosan fasiszta jelzőkkel illették.)

A vita közepe tájékán Horn Gyula az ismert és jól bevált atyai össze- kacsintás eszközét választotta azokkal, akik nem mentek el szavazni a választások első fordulójában. „Horn szerint az alacsony szavazási részvétel egyik oka az időjárás lehetett, a szavazás helyett sokan választották a kiskerteket. A miniszterelnök a kormánypárti és ellenzéki politikusok közös felelősségének tartotta, hogy gyenge az Országgyűlés társadalmi presztízse, az emberek úgy érzik, hogy a politikusok nem az ő gondjaikkal foglalkoznak. Horn szerint sokan azért sem járultak az urnákhoz, mert biztosra vették a szocialisták győzelmét, akik az elmúlt négy évben bizonyítottak hiteles politizálásukkal. (...) Horn egyértelmű sikerként értékelte, hogy az ország kikerült az adósságcsapdából. Míg 1994-ben az egy főre jutó adósság 1800 dollár volt, az mára 800 dollárra csökkent. Ezt az eredményt Orbán megkérdőjelezte, mondván: a külső adósságállomány tekintélyes része belső adóssággá alakult át, amely jelentősen növelte a családok terheit. Ezt a miniszterelnök cáfolta, majd ezt követően meddő vita alakult ki arról, hogy a KSH szerint az elmúlt évben javult-e vagy romlott a kis- és középvállalkozások helyzete. (...)

Ugyancsak eltérő véleményt fogalmaztak meg az energiaszektor privatizációjáról. Orbán jelezte, kormányra kerülésük esetén tárgyalásokat kezdenek a tulajdonosokkal a kormány által garantált 8 százalékos nyereség felülvizsgálatáról. Bírálta a jelenlegi kormányt azért, mert több erőművet áron alul adott el. A miniszterelnök a villamosenergia-ipari társaságok egy részének privatizációját azzal indokolta, hogy az elavult létesítmények fejlesztésére az államnak nem volt pénze, az új tulajdonosok a szerződésekben jelentős beruházásokat vállaltak. A privatizációs bevételek jelentős részét a kormány az államadósság csökkentésére fordította, a kamatterhek jelentős mérséklése pedig hozzájárult a gazdasági fejlődéshez. A Fidesz gazdasági programját kritizálva az MSZP elnöke annak a véleményének adott hangot: legalább 21 százalékos gazdasági növekedés kellene ahhoz, hogy ellensúlyozni lehessen a Fidesz által megígért radikális adó- és társadalombiztoA politikai túlélés művészete

258