Fricz Tamás - Halmy Kund - Orosz Timea: A politikai túlélés művészete. Az MSZMP/MSZP hatalomátmentésének természetrajza: érvelés és gyakorlat (1988-2010) - RETÖRKI könyvek 6. (Lakitelek, 2014)
III. 1994-2010 - Halmy Kund: „Miénk itt a tér.” Az MSZP sajtókommunikációja 1994 után
A politikai túlélés művészete erő és szándék az alkotmányozás véghezviteléhez, és látszatintézkedések sorozataként fogható fel ez az egyéves, konkrét jogalkotást megelőző procedúra. Ez 1996 tavaszán, az első felvetések után egy évvel már világosan érzékelhető volt. A parlamenti pártok közötti teljes konszenzust nem lehetett megvalósítani, így az előkészítő munka szintjén abbamaradt, illetve felfüggesztették az alkotmányozást. „Füzessy Tibor parlamenti alelnök elmondta: a házbizottságban nem alakult ki egyetértés abban, hogy az Országgyűlés még a nyári szünet előtt határozzon is a koncepcióról. A koalíciós frakciók szükségesnek tartják a nyári szünet előtti határozathozatalt. Az ellenzéki pártok szerint csak a tárgyalást kezdje meg az Országgyűlés és a határozathozatalt halasszák őszre. A Fidesz és az FKGP viszont a csütörtöki házbizottsági ülésen újabb javaslattal állt elő, miszerint a koncepció tárgyalását is csak ősszel kezdje meg az Országgyűlés. Füzessy elmondta: az ellenzéki pártok szerint éppen csak lezárult a koncepció társadalmi vitája, ezért kerülni kell annak látszatát, hogy a társadalmi vitában megfogalmazott javaslatok érdemben nem épülhetnek be az új alkotmány koncepciójába. Az alelnök azt is közölte, a koalíció ezzel szemben úgy érvelt, hogy a több mint 200 beérkezett javaslat legnagyobb része az ország semlegességének alkotmányi szabályozását firtatja. A koalíció szerint ez a kérdés, valamint a többi új felvetés is beépülhet az új koncepcióba. ”65 Az alelnök nyilatkozata érzékelteti az alkotmányozási vita árnyalataiban fellelhető különbséget. Az erőviszonyoknak megfelelően, a hatalmi pozícióban lévő szocialisták támogatták a módosító indítványokkal feljavított alkotmány létrehozását. Ok elsődlegesen a meglévő alaptörvényt alakították volna át, és öntötték volna az általuk vélt korszerű formába. Ez párton belül is súlyos vitákat eredményezett, melyet a napilapok nem rejtettek véka alá. Pár évtizeddel előbb elképzelhetetlen lett volna olyan pártszerűtlenség, amely ekkor kezdte - egyébiránt a hagyományos balos kemény mag és a technokrata-szakértői szárny törésvonala mentén - feszíteni az MSZP-t. „Az MSZP Baloldali Tömörülése nem vitatja az államháztartási reform szükségességét, az irányain azonban szerinte változtatni szükséges. (...) A sajtóértekezleten a szellemi áramlat vezetőségi tagjai - Fiiló Pál, Hámori 65 Új Alkotmány: a legtöbb kérdés a semlegességgel kapcsolatos. Népszabadság, K. J. T. tudósítása, 1996. május 18., 4. p. 238
