Fricz Tamás - Halmy Kund - Orosz Timea: A politikai túlélés művészete. Az MSZMP/MSZP hatalomátmentésének természetrajza: érvelés és gyakorlat (1988-2010) - RETÖRKI könyvek 6. (Lakitelek, 2014)

III. 1994-2010 - Halmy Kund: „Miénk itt a tér.” Az MSZP sajtókommunikációja 1994 után

A politikai túlélés művészete

Az MSZP-ben ekkor már nem létezett olyan számottevő csoportosulás, amely a visszarendeződés pártján állott volna. Ez egyszerűen nem állt érdekében senkinek, a gazdasági és politikai környezet megfelelő volt a régi elit számára, ugyanakkor nem lett volna esély a nyugati gazdasági orientáció, és az adósságszolgálati függőség miatt visszafelé, a diktatórikus szocializmus irányába lépni. Sőt, a békülékeny hang, a segítő kéz, régi jól bevált paternalista retorikáját vette elő a leendő kormánypárti újságírás: „Az 1990- ben leköszönt, rövid ideig irányító, de hosszan előre látó Németh-kormány mindmáig tartó népszerűsége talán éppen ott keresendő, hogy megérezte, nem harcból kell több, hanem - végre - jövőből. Nem fordult ádáz düh vei a múlt ellen, de bevallotta azt. Nem tépte a begyógyíthatatlan sebeket, beforrasztani akarta őket. Nem állandó riadót fújt a demokrácia érdekében, hanem bizalmat és társakat keresett az úton. A leendő kormánya sem hirdethet új harcot és új múltat. Csak dolgozhat, szolgálva választót és jövőt. Erről szólt ez a szavazás. Arról, hogy nem lehet kijátszani az embereket egymás ellen semmilyen ködös ideológia, rövid távú pártpolitikai előny vagy vélt távoli cél érdekében. ”63 Ez az érvelés, ami a magyarországi baloldalt a megbékélés, az árokbetemetés és felelős gondolkodás kizárólagos letéteményeseként határozza meg, a későbbiekben rendszeresen visszaköszön, sőt a baloldali kampányok vezérmotívumává válik. Erre a 2002-es helyzetet taglalva még visszatérünk.

2. Alkotmányozási kísérlet, 1995 (1995. március - 1996. május)

Az alkotmányozás kérdése a nyolcvanas évek vége óta foglalkoztatja a szélesebb közvéleményt. Ez a téma - az igazságtétel mellett — az egyik legvitatottabb és a legnagyobb nyilvánosságot kapott problémát érinti: Magyar- ország működésének és jogelveinek új alapokra helyezését. Ez a társadalomban egységesebb igényként jelentkezett, de a politikában ellentétes érdekek összeütközését, majd patthelyzet kialakulását eredményezte. Kisebb módosításokat leszámítva nem is történt változás a magyar alkotmányban az alaptörvény egészét tekintve a második Orbán-kormány működéséig.

63 Szigethy András: Sok kicsi béke. Népszabadság, 1994. május 10., 3. p.

236