Fricz Tamás - Halmy Kund - Orosz Timea: A politikai túlélés művészete. Az MSZMP/MSZP hatalomátmentésének természetrajza: érvelés és gyakorlat (1988-2010) - RETÖRKI könyvek 6. (Lakitelek, 2014)

III. 1994-2010 - Orosz Tímea: MSZP, 1994—2010. Szemelvények a Magyar Szocialista Párt parlamenti munkájából válogatott politikai témák mentén

A politikai túlélés művészete kezdeményezők és a támogatók kudarca világos. Az elmúlt három-négy hétben attól volt hangos Magyarország, hogy ki az igazi magyar, ki a be­csületes hazafi, és sajnálatos módon nem azokról a kérdésekről szólt a vita, amelyek ilyenkor, ősszel normálisan a következő évek megtervezésében és a Magyar Országgyűlés, valamint a mindenkori kormányok feladatkörébe tartoznak. Egy önmagát polgárinak és konzervatívnak tartó, egyébként je­lentős támogatottságú párt - azaz a Fidesz - saját pártpolitikai érdekeinek ér- vényestése céljából egyezséget kötött a szélsőjobboldallal és a szélsőbalol­dallal. Hatalmi érdekei nyomán a Fidesz sutba vetette korábban képviselt értékeit és az erkölcsöt, és kiegyezett a Munkáspárttal csupán azért, hogy növelje népszerűségét. Sutba vetették azokat a megállapításokat is, ame­lyeket maga a Fidesz pártelnöke 2000 decemberében mondott, mely szerint a Magyarok Világszövetsége nemzetstratégiai és nemzetpolitikai szem­pontból elfogadhatatlan kockázatot jelent, illetve azt is, hogy sem politikai, sem jogi szempontból nincs ok és nincs lehetőség felvetni a kettős állam- polgárság kérdését. Politikai haszonszerzés céljából változtatott irányt az ellenzéki pozícióba szorult Fidesz, és ennek az eredménye a december 5-én megbuktatott népszavazás. A népszavazás nem volt más, mint ez egy rossz kérdés, rossz időben, rossz módon feltéve, nyilvánvalóan vitatható politikai szándékoktól vezérelve. 6. Magyar kisebbségi politika a statisztikai adatok tükrében Ugyan nem képezi a parlamenti beszédek tárgyát, mégis a szocialista állásfoglalások és az ellenkampány megítélését segíti, ha megvizsgáljuk azokat a statisztikai adatokat, amelyek a státusztörvénnyel és a kettős állam- polgársággal kapcsolatos intézkedések következményeit vizsgálják. Tanul­mányunk zárását követően a Központi Statisztikai Hivatalhoz fordultunk se­gítségért, és olyan információkat kértünk be hivatalos úton, amelyek segí­tenek eldönteni, hogy a balliberális oldal aggodalmai az említett törvény- módosításokkal kapcsolatosan megalapozottak voltak-e. Szeretnénk hozzátenni, hogy kutatási programunk 2010-ig, a második Orbán-kormány megalakulásáig tartott, így a kettős állampolgársággal kap­csolatos plenáris vitát már nem tartalmazza a fejezet, de a törvény hatását a statisztikai adatok kapcsán mindenképpen elemzésre érdemesnek tartjuk. 226

Next

/
Thumbnails
Contents