Fricz Tamás - Halmy Kund - Orosz Timea: A politikai túlélés művészete. Az MSZMP/MSZP hatalomátmentésének természetrajza: érvelés és gyakorlat (1988-2010) - RETÖRKI könyvek 6. (Lakitelek, 2014)
III. 1994-2010 - Orosz Tímea: MSZP, 1994—2010. Szemelvények a Magyar Szocialista Párt parlamenti munkájából válogatott politikai témák mentén
A politikai túlélés művészete csolatos ügyekben, azonban a szomszédos országokkal folytatott jó viszony ápolásánál és az alapvető emberi jogok biztosításán túl egy tapodtat sem léptek a szocialisták. Semmilyen kedvezményről vagy esetlegesen plusz jogokról az anyaország területén még nem esik szó. Mindez nemzetközi környezetben elegendőnek bizonyult, de tudnunk kell, hogy a Nyugat és az Egyesült Államok Magyarországról és a közép-európai térség történelmi és politikai hagyományairól általában vajmi keveset tud. Nem voltak és máig sincsenek tisztában azzal, hogy milyen sérelmek súlya ül évtizedek óta a magyar nemzet vállán, és a magyar jobboldali politika elégtelennek vélte az MSZP által tett lépéseket. A korábban már említett december 5-i népszavazást számos vita előzte meg már az első Orbán-kormány idején is. Ennek egyik sarkalatos pontja a parlamentben „A szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény- javaslat” című dokumentum általános vitája volt, ahol egyre élesebben ütközött a bal- és a jobboldal közötti véleményeltérés. A törvénytervezet általános vitáját 2001. április 19-én kezdte meg a Tisztelt Ház, amely még májusra is áthúzódott. Miniszteri expozéjában Martonyi János a nemzeti összetartozás törvényének nevezte a tervezetet, amely messze túllép a korábbi határon túli politika határain. Ebben a javaslatban merült fel először a határon túli magyarok számára a magyar igazolvány bevezetése, amely nem minősül útlevélnek és nem jogosít fel a Magyarországra történő beutazásra, viszont a munkavállalást illetően a törvényjavaslat a hatálya alá tartozó személyek számára azt a kedvezményt biztosítja, hogy az évenként három hónapot meg nem haladó időtartamú munkavállalási engedély kiadását számukra a munkaerő-piaci helyzet vizsgálata nélkül lehetővé tegye. A törvényjavaslat személyi hatálya alá esett minden magyar nemzetiségű, de nem magyar állampolgárságú személy, aki magyar állampolgárságát nem önkéntes lemondással veszítette el, nem rendelkezik állandó magyarországi tartózkodási engedéllyel, de rendelkezik magyar igazolvánnyal. Magyar nemzetiségűnek minősül az, aki annak vallja magát, és a nyilatkozatát az állandó lakóhelye szerinti államban élő magyar nemzeti közösség képviseletében eljáró ajánló szervezet az ajánlásával megerősítette.46 46 Dr. Martonyi János, miniszteri expozé, 2001. április 19. 218
