Fricz Tamás - Halmy Kund - Orosz Timea: A politikai túlélés művészete. Az MSZMP/MSZP hatalomátmentésének természetrajza: érvelés és gyakorlat (1988-2010) - RETÖRKI könyvek 6. (Lakitelek, 2014)
I. 1988-1989 - Orosz Tímea: Pártértekezlet és pártkongresszus, avagy tudták-e már, hogy közel a vég?
igennel felelt. Nemcsak ő tudott róla, de maga Kádár János is tisztában volt azzal, mi fog történni a pártértekezleten és addigra már a PB előtt is minden „le volt papírozva”. Egy héttel a pártértekezlet előtt tartottak egy politikai bizottsági ülést, amelyen Kádár azt kérte, hogy Óvári Miklós, Németh Károly, Lázár György és Havasi Ferenc maradjanak a PB tagjai, de nemhogy ezt nem sikerült keresztülvinnie, de még a Központi Bizottságba sem kerülhettek be, ami Berecz szerint Grósz Károly közbenjárásának volt köszönhető. Tehát Berecz szerint szó sincsen puccsról, Kádár mindent tudott, maga Grósz Károly készítette fel az időközben igencsak szükségessé vált lépésre. Berecz János és Szűrös Mátyás is elmondta, hogy a pártértekezlet előtt Mihail Gorbacsov május elején Budapestre küldte a magyarul kiválóan beszélő, eredetileg kárpátaljai KGB-főnököt, Vladimir Kijucskovot, aki Berecz szerint Grósz Károllyal két alkalommal, Pozsgay Imrével pedig egy alkalommal találkozott személyesen, és kifejezte Moszkva kívánságát arra vonatkozóan, hogy Kádár Jánost váltsák le és Grósz Károly legyen a párt főtitkára. Kádár tehát pontosan tudta, mi vár rá május 22-én, bár nyilván nem örült neki, és számtalan vita előzte meg a pártértekezletet. Szűrös szerint is Pozsgay Imre volt az, akin keresztül Gorbacsov értesítette a Központi Bizottságot, hogy Grósz Károlyt akarja Moszkva Kádár János helyére ültetni. Szűrös Mátyás azonban azt is hozzátette, hogy a rendszerváltoztatás szempontjából Grósz Károly kinevezése semmilyen előrelépést nem jelentett, hiszen Grósz politikai szempontból lényegében Kádár „fiatalabb változata” volt, tehát korántsem tartozott a reformerek közé, amint ez később be is bizonyosodott. Krjucskov-Szűrös találkozót eredetileg nem terveztek a KGB-főnök budapesti itt-tartózkodása idején, mert Szűrös nép-nemzeti elkötelezettsége és a kommunista rendszerrel szembeni kritikus álláspontja - saját bevallása szerint - külpolitikai karrierje ellenére is ismeretes volt a központi vezetés számára. Szűrös eredetileg Moszkvában tanult, kiválóan beszélt oroszul, amelynek köszönhetően négy évig moszkvai nagykövet is volt,16 azaz ismerte a L 1988-89. Orosz Tímea: Pártértekezlet és pártkongresszus 16 Eredetileg Kelet-Berlinben töltötte be ezt a posztot 1975 és 1978 között, amikor is Kádár hazahívta és felajánlotta neki a moszkvai nagyköveti széket. Szűrös saját bevallása szerint nem szívesen fogadta el az új megbízatást, mert a moszkvai vezetés jelentős része 19