Szekér Nóra - Riba András László: A Nagy Imre-kód. Nagy Imre újratemetésének politikai dimenziói - RETÖRKI könyvek 5. (Lakitelek, 2014)
1. fejezet: Hányszor lehet egy embert eltemetni?
Hányszor lehet egy embert eltemetni? Nagy Imre nevét skandálva a Szabadság téren levő MTV épülete elé vonultak. „Az ügy, amelyért Nagy Imre életét adta, ismét napirendre került. Maguk az MSZMP vezetői is [...] valamiféle szocialista pluralizmusról beszélnek. Bármit jelentenek ezek a szavak, mindenkinek tudnia kell, nem lehetséges valódi politikai nyitás és kiengesztelődés, amíg a kompromisszum útját temetetlen holtak torlaszolják el” - mondta a TV épülete előtt tartott beszédében Kis János. Ezután Mécs Imre kapott szót, de nem tudta befejezni mondanivalóját, mert a rendőrség a „Forradalmi Rendőrezred” motoros alakulatával feloszlatta a megemlékezést. A nap folyamán 22 embert vettek őrizetbe, akiket azonban estére szabadon engedtek.36 A rendőri erőszak ellen nyilatkozatban tiltakozott 317 magyar közéleti személyiség és számos ellenzéki szervezet. Grósz Károly, aki ekkor miniszterelnök és pártfőtitkár is volt egyben, a Newsweeknék adott interjújában minden felelősséget a szélsőségesnek minősített tüntetőkre hárította: „Nem szeretjük, ha verik a rendőreinket, márpedig bizonyítékunk van arra, hogy ez történt. Ebben az országban mindenki hangot adhat a véleményének, de Alkotmányunk meghatározza, mit nem tűrhet meg a kormány. A június 16-i tüntetés fasiszta propagandára, irredentizmusra, sovinizmusra uszított.”37 * A párt 1956-tal szemben tanúsított egyre tarthatatlanabbá váló álláspontját Pozsgay Imre népfelkelésről szóló bejelentése oldotta fel. Mielőtt azonban elmélyednénk e nyilatkozat elemzésében, hogy érthetőbbé tegyük e bejelentés súlyát, megtörve az események kronológiai rendjét, egy kitérő erejéig ismertetjük, hogyan formálódott ki a párt ellenforradalmi minősítése,38 és e minősítés kereteit hogyan feszegette a hatalom ellenzéke. Az 1956-os események komplexitását és a párt „ideológiai rugalmasságát” mi sem bizonyítja jobban, minthogy „1956. október 23-a és 1957. feb36 Az őrizetbe vettek: Baksa Miklós, Kosa Lajos, Bouquet Gábor, Balassa Miklós, Cso- bodi Ferenc, Demszky Gábor, Hódosán Róza, Tamás Gáspár Miklós, Vásárhelyi Antal, Kőszeg Ferenc, Morgós József, Csontos Péter, Orbán Viktor, Vass László, Váradi Szabó Gábor, Égető Péter, Pászti Zsolt, Pákh Tibor, Philipp Tibor, Nagy Jenő, Rácz Sándor, Dénes János. Lásd Kenedi János: i. m. II, 213. Irodalmi Újság, 39/4 (1988) 9. 37 Idézi Irodalmi Újság, 39/4 (1988) 10. 38 Az ellenforradalmi tételmondat megszületését részletesen ismerteti Ripp Zoltán: 1956 emlékezete és az MSZMP, in Múltunk, 47/1 (2002) 146. 29
