Szekér Nóra - Riba András László: A Nagy Imre-kód. Nagy Imre újratemetésének politikai dimenziói - RETÖRKI könyvek 5. (Lakitelek, 2014)

Előszó

Előszó

szerteágazó politikai folyamatokat indított be, amelyek alapvető jelentőségűek azzal kapcsolatban, hogy rendszerváltozás helyett ma rendszerváltásról beszélhetünk. Határozott véleményünk, hogy a „Nagy Imre-ügy” nyitotta a zárat a rendszerváltás kapuján, de nem szimbolikus jelentőségével. Ezzel a képpel egyben magyarázatot kap a könyv címe is. Hangsúlyozandó, hogy nem összeesküvés-elméletről van szó, hanem politikáról. A konspiráció pedig szükségszerűen a politika sajátja mindig, de ’89-ben talán különösen is.

Meg kellett teremteni a hatalom átlényegülésének politikai-intézményi feltételeit, hogy az majd testet ölthessen a demokráciában. 1989 tehát minden kétséget kizáróan a legjelentősebb és a hatalom fent említett átlényegülését tekintve a legkülönlegesebb történelmi fordulópontok egyike Magyarország XX. századi történetében.

A legjelentősebbek egyike, mivel 1989-ben születtek azok a döntések és megállapodások, amelyek nyomán Magyarország független Magyar Köztársaságként, jelző nélküli demokráciaként léphetett színre. Tehette mindezt többpártrendszerű parlamentáris berendezkedése révén, amelyben az ország szabadon választhatta meg Országgyűlését, kormánya pedig nem egy olyan párt káderhatáskörének függvénye volt, amely - ha akarta, ha nem - örököse volt a hibáknak és bűnöknek, amelyeket a bolsevik típusú diktatórikus és terrorisztikus hatalomgyakorlás módszereivel és eszközeivel követtek el az elődök. Az új kormány valódi felhatalmazással rendelkezve, a felelősséget önállóan vállalhatta. Nem nehezedett rá a világ legalább egyik felét évtizedekig hidegháborúban és ideológiai rabságban tartó Szovjetunió érdekeinek mindenekelőtti figyelembevétele. Ehhez azonban kétségtelenül szükség volt arra, hogy kialakuljon az a rendkívül sajátos hatalmi helyzet a nemzetközi politikában, majd ennek nyomán a hazai politikában, amely 1989-re jellemző volt.

Magyarországon a belső helyzet változását és átalakulását valójában a kommunista politikai vezetés maga indította be azért, hogy hatalmát megőrizhesse. Az állampártrendszer kereteiben működő kommunista diktatúra reformokkal próbálkozva kísérletet tett a politikai intézményrendszer átalakítására, a hatalmi szerkezet módosítására. Ezt a fentebb leírtaknak megfelelően tehát összefoglalóan a magyarországi szocializmus rendszerkorrekciójának nevezhetjük. Ha csak ezek a reformok, vagyis a rendszer önmagát megváltoztató lépései valósultak volna meg, a korrekció eredményeként módosult volna a hatalmi szerkezet és ezáltal a hatalom gyakorlásának módja.

9