Kahler Frigyes: Az Igazság Canossa-járása avagy a rendszerváltoztatás és az igazságtétel történetéhez - RETÖRKI könyvek 4. (Lakitelek, 2014)
I. Az igazságtétel igényének megjelenése - az 1989. év eseményei és az első semmisségi törvény
I. Az igazságtétel igényének megjelenése Az MSZMP KB 1989. június 23-24-én tartott KB-ülésén még visszatért a temetésre. Grósz Károly beszámolójában kijelentette:135 „Itt szeretnék megállani egy pillanatra. Nagy Imre temetése - ez a régi adósság - az esemény jellegéhez méltó kegyelettel, fegyelmezett módon zajlott. Köszönet érte mindazoknak, akik ezt - független politikai meggyőződésüktől - a nemzeti megbékélés jegyében és érdekében segítettek lebonyolítani.” Majd kijelentette: „Mi elismerjük az emberi jogot - a temetéssel ezt nyilvánosan is demonstráltuk -, hogy a tőlünk eltérő politikai elveket vallók is gyászolhassák halottaikat. De mi is elvárjuk, hogy eközben ne érje semmiféle kegyeletsértés a hozzánk közeli áldozatok emlékét.” Az 1989. szeptember 1-i KB-ülésen Grósz Károly ismertette a Nagy Imrével kapcsolatosan összegyűjtött iratokat - közöttük azokat is, amelyeket Rajnai Sándor136, Nagy Imre egykori letartóztatója és a Nagy Imre-ügy vizs133 Maiéter Pál (Eperjes, 1917. szeptember 4. - Budapest, 1958. június 16.) katona, honvédelmi miniszter. Orvostanhallgató, majd tanulmányait anyagi okokból megszakította, 1939-ben önkéntes katona, majd 1940-től a Ludovika Akadémia hallgatója. 1944-ben tisztté avatták, megsebesült és szovjet hadifogságba esett. Önként jelentkezett a németek elleni harcra, részt vett az Erdélyben folyó partizánharcokban. 1945 januárjától az őrzászlóalj parancsnoka. 1945-től az MKP tagja. 1956 tavaszától ezredes 1956. november 1- től honvédelmi miniszter-helyettes, november 2-től honvédelmi miniszter vezérőmagyi rangban. A tököli szovjet parancsnokságon a magyar tárgyalóküldöttség tagjaként tartóztatták le, a Nagy Imre-perben halálra ítélték és kivégezték. 134 Jánosi Ferenc, dr. (Sárospatak, 1916. január 13. - Budapest, 1968. szeptember 2.) református lelkész, tanár, politikus. Teológiai tanulmányainak befejezése után 1941-ben magyar-latin-görög szakos tanári diplomát szerzett. 1943-ban katonai szolgálatra hívták be, szovjet hadifogságba került, ahol a Magyar Újság című lapot szerkesztette. Az Ideiglenes Kormány idején osztályvezető, majd a művelődésügyi miniszter első helyettese (1951-1954), a Hazafias Népfront főtitkára (1954-től), 1955-1957 között a Petőfi Irodalmi Múzeum főtitkára. Nagy Imre veje. A szovjet hatóságok Snagovba szállították, majd a Nagy Imre-perben 8 év szabadságvesztésre ítélték. 1960-ban egyéni kegyelemmel szabadult. 135 Jkv. 1993.11. p. 1101-1102. 136 Rajnai Sándor [születési neve Reich] (Budapest, 1922. augusztus 25. - Detroit, 1994. január 1.) államvédelmi tiszt, kommunista politikus, diplomata. Pályáját a BM Vidéki Fő- kapitányság Politikai Nyomozó Osztályán kezdte alhadnagyi rendfokozattal, 1947-ben a BM ÁVO-n a Belső reakció elleni harc osztályán a II. alosztály vezetője, 1956. okt. 23-28. között a BM főügyeletén szolgált (ekkor rendfokozata áv. alezredes volt). A forradalom leverése után a megtorlás egyik végrehajtója, a Gyorskocsi utcában a Politikai Nyomozó 63
