Kahler Frigyes: Az Igazság Canossa-járása avagy a rendszerváltoztatás és az igazságtétel történetéhez - RETÖRKI könyvek 4. (Lakitelek, 2014)

I. Az igazságtétel igényének megjelenése - az 1989. év eseményei és az első semmisségi törvény

seken - valójában azt jelenti, hogy megkezdődött a forradalom kisajátítása és a „ hatodik koporsó ”m kirekesztése.

Az egyéni felülvizsgálatok ellehetetlenítésével - pedig akkor még létezett a törvényességi óvás - fokozott felelősség hárult a történettudományra, hiszen a forradalom miatt - gyakran koncepciós perekben - elítélteknek csak a történetkutatás szolgáltathatott igazságot. A perek - ide értve a vizsgálati és nyomozati szakaszt is - elemzése hozhatja meg a valós történeti tényállást, amely tisztességes politikai szándék esetén az igazságszolgáltatás szerveire hárult volna.

A semmiségi törvények által emelt gát mellett, a ma létező jogorvoslati rendszerben nem jelentéktelen azoknak az 1945-1950 között működött népbíróságok által hozott koncepciós ügyeknek a száma, amelyeket egyáltalán nem érintettek a semmisségi törvények.109 110

A kutatások már teljes bizonyossággal tisztázták, hogy az államvédelmi osztályokon, valamint a katonapolitikai osztályokon a legdurvább kényszer- vallatás folyt, és nem idegenkedtek a bizonyítékok hamisításától sem, ugyancsak ismert a bíróságokon folyó koncepciós pertechnika alkalmazása is.111 Mindezek ellenére a hatályos jog a jogorvoslati lehetőséget a tényálláshoz való kötöttség okán ellehetetleníti. A hosszú időmúlás ugyanis a perújítást - amelynek segítségével a tényállást felül lehet bírálni - lehetetlenné teszi. 1990-ben még volt rá példa, hogy perújítás segítségével népbíróság által hozott koncepciós pert orvosolt a bíróság.112

Az Igazság Canossa-járása__________________________________________

109 Vö.: N. Pál József: A hatodik koporsó. In: Hitel, 1998. 7.

110 Kónya István: Amit a semmisségi törvények nem oldanak meg. In: Büntetőjogi Tanulmányok III., p. 197—227. Zinner Tibor: Adalékok a háborús és népellenes bűncselekményeket „elkövetők” felelősségre vonásához (avagy miért kell a semmisségi törvény). In: Büntetőjogi tanulmányok. MTA VEAB Veszprém, 2000., p. 41-60.

111 Vő.: Kahler Frigyes-Zinner Tibor: Homo homini lupus - avagy a koncepciós ítélkezés jogállami álarcban. In: Büntetőjogi tanulmányok XIV. MTA Veszprémi Területi Bizottsága, Veszprém, 2014, p. 7-69.

112 A Heves Megyei Bíróság B.326/1990/4. sz. jogerős ítéletében az Egri Népbíróság NB. 1/1946/13. sz. 1946. október 19-én kelt, valamint a Népbíróságok Országos Tanácsa által NOT 11286/1947/17. sz. ítéletét hatályon kívül helyezte Bihari Barnabás volt egerbaktai jegyző ügyében, akit a népbíróság folytatólagosan elkövetett népellenes bűntett miatt 2 évi börtönbüntetésre és 5 évi állásvesztésre és politikai jogai gyakorlásától való eltiltásra ítélt valótlan tényállás alapján.

54