Kahler Frigyes: Az Igazság Canossa-járása avagy a rendszerváltoztatás és az igazságtétel történetéhez - RETÖRKI könyvek 4. (Lakitelek, 2014)
I. Az igazságtétel igényének megjelenése - az 1989. év eseményei és az első semmisségi törvény
zedes időszakról lévén szó - valójában az életet kellene megismételni az elszenvedett jogtanság nélkül. A semmisség intézményének alkalmazása - a magyar jogban - nem 1989-ben kezdődött. A 9590/1945. ME. sz. rendelet mondta ki először, hogy meg nem történtnek kell tekinteni, tehát semmisnek, azokat az ítéleteket, amelyeket az elítéltek szocialista, antifasiszta vagy demokratikus politikai meggyőződésük, magatartásuk vagy tevékenységük miatt hoztak az elítéltekkel szemben.104 A semmisség intézménye tehát azt jelenti, hogy a törvény erejénél fogva (ex lege), meg nem történtnek (semmisnek) kell tekinteni a terhelt ellen lefolytatott büntetőeljárás egészét - ide értve a nyomozást, a vádemelést és a bírói szakaszban történt valamennyi jogcselekményt. A semmisség - miután úgy kell tekinteni a teljes eljárásra, mintha az meg sem történt volna ezért fogalmilag kizárja az adott ügy rendkívüli perorvoslattal történő vizsgálatát. A semmisség alkalmazásának kétségtelen előnye, hogy az amorális jogi normák alkalmazásával történő elítélésekre orvoslást nyújt, sőt egyedül ez a megoldás nyújthat orvoslást. Az amorális jogszabályok alapján történő elítélés ugyanis kezelhetetlen volt a törvényességi óvással is, hiszen itt nem a jogszabály klasszikus értelemben vett „törvénysértő” jogalkalmazásáról van szó. A semmisség intézményének ugyanakkor az a természete, hogy lehetetlenné teszi az ügy bíróság előtt történő feltárását, a törvénysértések megállapítását, s így újabb politikai manipuláció melegágyát képezheti. Zinner Tibor meggyőzően bizonyította ezt az újabb joggal való visszaélést a Nagy Imre-per törvényességi óvással történő felülvizsgálata, valamint a Mindszenty-per semmisségi törvény alá vonásával történő szőnyeg alá söpréséről.105 Zinner kemény szavakkal és még keményebb bizonyítékokkal mutatja ki, hogy míg Nagy Imre és mártírtársai perének részletes tárgyalása és ezen keresztül valós tevékenységük bemutatása és a diktatúra „ítélkezésének” felI. Az igazságtétel igényének megjelenése 104 9590/45. ME. sz. rendelet 1. §, 3. § (1) bek. így nyilvánították semmissé Szenes Hanna - a brit hadsereg főhadnagya - halálos ítéletét. 105 Zinner Tibor: Qui prodest? Miért menthette fel a Legfelsőbb Bíróság csak Nagy Imrét és társait, és miért nem Mindszenty Józsefet és társait is a rendszerváltás idején? In: Büntetőjogi Tanulmányok X., Magyar Közlöny Lap és Könyvkiadó, Bp. 2900, p. 23^10. 51
