Kahler Frigyes: Az Igazság Canossa-járása avagy a rendszerváltoztatás és az igazságtétel történetéhez - RETÖRKI könyvek 4. (Lakitelek, 2014)
I. Az igazságtétel igényének megjelenése - az 1989. év eseményei és az első semmisségi törvény
I. Az igazságtétel igényének megjelenése Amikor M. Kiss Sándorral először elemeztük a szóban forgó szöveget,90 úgy értékeltük, hogy Kádár Szovjetunió beli tartózkodását fogságnak élte meg és szabadulásának az volt „az ára” - erre írásban vállalt kötelezettséget lemondatja a Nagy Imre-kormányt, s ezért életével vállalt garanciát. Fenntartva a leírtakat, most, újabb 16 év után Kádár kusza mondataiban felsejlik egy sajátos hárítás is, hiszen - egyéb forrásokból jól ismert - , Kádár volt az, aki ragaszkodott Nagy Imre halálos ítéletéhez, amelyet a PB-gal megszavaztatott, és inkább elnapoltatta az olasz választások miatt a tárgyalást, mintsem a halálnál enyhébb ítélet szülessen a Nagy Imre-perben.91 Ennek fényében Kádár lelkiismeretfürdalása roppant súlyos lehetett, s talán éppen ezért menekült a moszkvai fenyegetés - a „tőmondat” mögé, mert nem mert szembenézni gyilkos tettével. Nagy Imre és mártírtársainak temetési előkészületei megállíthatatlanok voltak, így nem lehetett elkerülni a Nagy Imre-per kérdését a KB előtt sem. A Nagy Imre-ügyre és a rehabilitáció kérdésére a következő fejezetben visszatérünk. Most csak annyit - 1989. május 29-ét írtuk -, a KB ülésén felszólaló Szabó István92 már így fogalmazott:93 „A másik nagy dolog, amit a Berend T. Iván nagyon finoman fogalmazott, én nem tudok ilyen szépen fogalmazni: ha elfogadjuk - már pedig elfogadjuk - hogy Nagy Imre és társai politikai gyilkosság áldozatai lettek, már pedig elfogadtuk, hogy 1956 népfelkelés volt, 1956 forradalom volt, akkor választ kell adni egyértelműen arra, hogy mi volt a 33 év, és ennek a pártnak kell erre választ adni.”(Kiemelések tőlem. K. F.) után visszavették az MSZMP-be, de 1973-ban ismét kizárták. 1973-74-ben ipari nagy- vállalatoknál gazdasági tanácsadó. 1975-től 1982-ig rokkant-nyugdíjas. Ezt követően 1988- ig a Közgazdasági Egyetemen egyetemi tanár. 90 Kahler-M. Kiss: Kinek a forradalma? p. 335-336. 91 Vő.: Kahler: Arcvonások egy Kádár-portréhoz. In: A kommunizmus hosszú árnyéka II. Bp. Kairosz, p. 42—48. 92 Szabó István személyét a Jkv. nem azonosította. így nem tudjuk, a két KB-tag Szabó István közül a MSZMP Szolnok megyei első titkára vagy a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöke, a Nádudvari Vörös Csillag Mezőgazdasági Termelőszövetkezet elnöke felszólalásáról van-e szól. A szövegből úgy tűnik, inkább az utóbbi beszélt. 93 Jkv. 193.1. p. 986. 47
