Kahler Frigyes: Az Igazság Canossa-járása avagy a rendszerváltoztatás és az igazságtétel történetéhez - RETÖRKI könyvek 4. (Lakitelek, 2014)

I. Az igazságtétel igényének megjelenése - az 1989. év eseményei és az első semmisségi törvény

Tőkei Ferenc rövid felszólalása81 támogatta a politikai felhatalmazás megszavazását és úgy mellékesen hiányolta a Nagy Imre-pert a Fejti által említett per-kategóriák felsorolásából. Egyben túl is lépett az időbeli hatá­ron, az 1962-es éven. „...véleményem szerint valahogyan nagyon e tekin­tetben nem szabadna egyelőre, most kötelezettséget vállalni, hogy valami olyasmi megfogalmazást kellene használni, hogy 1944-től máig.” Ez a ki­jelentés - miként a jegyzőkönyv rögzíti - zúgást váltott ki a hallgatóság kö­rében. Tőkei azonban megindokolta álláspontját: „Nem hiszem, hogy rosszabb (ti. az időhatár megjelölése - K. F.), nemcsak nagy koncepciós perek voltak és vannak, hanem [a] joggal egy sereg visszaélés történt az el­múlt években is.” Zárómondatában ismét a Nagy Imre-per felvételét sürgette a „csomagtervbe”. Az újonnan elhatározott felülvizsgálat kérdéséhez szólt hozzá Pál Lé- nárcP2 is. Rövid mondanivalója,83 „hogy a múltunkkal szembe kell nézni... ehhez a felhatalmazást meg lehet, meg kell adni...” Aczél György indignálódott hozzászólását váltotta ki. „Az igazság feltáráshoz nem szorulok kioktatásra, Pál elvtárs, az igaz­ság feltáráshoz hozzá tartozik, hogy itt a Rajk-ügyben te akkor nem vádlott voltál, hanem valahol az élet csúcsán ültél, hogy itt száz és száz ember, a becstelenséget a Losonczitól84 a Donáthig, a Donáth Ferencet85 6 hétig nem le­hetett elkezdeni rehabilitálni, mert agyon volt gyötörve, meg volt félemlítve 1954-ben... Ez itt nem levéltári, hanem ez egy sokkal mélyebb dolog azok­I. Az igazságtétel igényének megjelenése 81 Jkv. 1993.1. p. 399. 82 Pál Lénárd (Gyoma, 1925. november 7.) fizikus, kommunista politikus, akadémikus. 1949-ben szerzett vegyész diplomát, majd az ELTE Fizikai Intézetében tanársegéd. 1950- től 1953-ig a moszkvai Lomonoszov Egyetemen tanult tovább. 1953-ban kandidátusi fo­kozatot szerzett, a Központi Fizikai Kutató Intézet tudományos munkatársa, majd osz­tályvezetője (1953-1956), igazgatóhelyettese (1956-1970), igazgatója (1970-1974), fő­igazgatója (1974-1978), egyetemi tanár az ELTE Atomfizikai Tanszékén. 1945-től MKP- tag, a népi kollégiumok egyik szervezője, a Bolyai János Népi Kollégium igazgatója, 1975- 1989 között az MSZMP KB tagja. 1985 márciusától 1988. decemberig a KB titkára. 83 Jkv. 1993.1.p. 401. 84 Losonczi Géza (Érsekcsanád, 1917. május 5. - Budapest, 1957. december 21.) újság­író, kommunista politikus, államminiszter. Egyetemi tanulmányait Debrecenben végezte 1935-ben a Tovább, majd a Népszava újságírója. 1940-től MKP-tag. 1941-ben letartóz­tatták. 1945-ben a Szabad Nép rovatvezetője, Révai József miniszter államtitkára (1949- 1951). 1951-ben letartóztatták és koncepciós perben elítélték. 1954-ben szabadult, rehabili­43

Next

/
Thumbnails
Contents