Kahler Frigyes: Az Igazság Canossa-járása avagy a rendszerváltoztatás és az igazságtétel történetéhez - RETÖRKI könyvek 4. (Lakitelek, 2014)
I. Az igazságtétel igényének megjelenése - az 1989. év eseményei és az első semmisségi törvény
I. Az igazságtétel igényének megjelenése ez a történészekből, jogászokból álló vegyesbizottság döntené el, hanem az a munkának egy következő szakaszában lenne áttekinthető. Most tehát mindössze ahhoz szeretnék a Központi Bizottságtól engedélyt, egyetértést kérni, hogy ez a kezdeményezése a Politikai Bizottságnak a kormány asztalára kerüljön.” Fejti szólt arról is, hogy „az eddigi munka alapján lényegében kilenc nagyobb olyan kérdéscsoport látszik, ahol ezt a történészi-jogászi vizsgálatot el kellene végezni.” Itt utalt a Magyar Közösség-perre és mellékpereire, a MAORT- és Standard-perre, a katonatiszti perekre, a szociál-demok- rata perekre, amelyeket eddig nem vizsgáltak felül, az egyházi perekre, az egyházi iskolák államosításával összefüggő Pócspetri-perre, az ún. jugoszláv perekre, a szabotázs perekre, valamint a „falusi lakosság körében bizonyos szabotázs-perek”-re.78 Fejti szerint - a PB ezt a munkát „nagy horderejű és érzékeny munkának” minősítette és javaslatot tett a „politikai összehangolásra” létrehozandó bizottságra, amelyben a belügyminiszter, az igazságügy-miniszter, a Párttörténeti Intézet igazgatója, illetve a munka második szakaszában a Legfelsőbb Bíróság elnöke, a legfőbb ügyész, valamint Fejti György vesz részt. Aczél György első felszólalásában79 elég élesen kikelt Fejti személye ellen. Egyben jelezte aggodalmát is a munkát illetően: „Gondoltak-e arra, hogy a feltárult anyagok még sérelmeikből ki nem gyógyult, azóta felnőtt gyerekeknek, hozzátartozóknak az iszonyatot fogják elszabadítani. Ki fog derülni, hogy a P. GY.-t három hétig vallatták nőügyekről, homoszexualitás- ról. Miután a megtörés egyik alapja az volt, hogy nem politikai kérdésekben, 100 oldalakat vettek fel, ahol minden személyi mocskot majd mindenki olvashat ártatlan emberekről, akiket kivégeztek, akiknek majdnem valamennyien az ilyen kivégzetteknek sérült gyerekeik vannak... Ezzel kapcsolatban - én nagyra becsülöm a Fejti elvtársat - teljesen alkalmatlan életkoránál fogva. Tessék, itt van a Nyers elvtárs, aki már ebben a korban felnőtt volt, el tudja helyezni ezeket, és nem lehet ennyire bürokratikusán emberéletekről, ötletszerűen, van egy követelés, ez a funkció, akkor ez csinálja. Nem jó ez. Nem kellene kicsit emberibben ezeket végiggondolni?” 78 Vö.: Szakács Sándor - Zinner Tibor: A háború „megváltozott természete” -Adatok és adalékok, tények és összefüggések 1944-1948. Bp., 1997., p. 292-348. 79 Jkv. 1993.1.p. 394-395. 41
