Kahler Frigyes: Az Igazság Canossa-járása avagy a rendszerváltoztatás és az igazságtétel történetéhez - RETÖRKI könyvek 4. (Lakitelek, 2014)
I. Az igazságtétel igényének megjelenése - az 1989. év eseményei és az első semmisségi törvény
iá-L Az Igazság Canossa-járása__________________________________________ fehérterrorba torkollott46 47, s a magyar nép szempontjából további, még tra- gikusabb következményekkel fenyegetett. Magyarországi veresége után a nemzetközi reakció, a magyar kérdés címén, még évekig folytatta ellenünk utóvédharcát... Szerintem az 1956 decemberi határozat árnyaltan vizsgálta ezeket a bonyolult folyamatokat, helyes és jó következtetéseket vont le... ha nem lett volna helyes az állásfoglalásunk, nem tudtunk volna ilyen eredményeket elérni.” Eddig a magyarázkodás. Ezek után a politikus Kállai kijelentette: „...e rendívül ellentmondásos folyamat jellemzésére új, megfelelő formulát kell keresni. Nem tudom, nem volna-e alkalmas erre a folyamat mindkét fő irányát kifejező, az 1956-os népfelkelés és ellenforradalom meghatározását alkalmazni?” (Kiemelés tőlem. - K. F.) Tehát fél lábbal ő is lelépett az ’56 decemberében a párt által kijelölt útról, amelyet - annak idején - ő maga is megszavazott! Pozsgay Imre felszólalása előtt Romány Pál41, a KB mellett működő tanácsadó testület elnöke - a Politikai Főiskola rektora - arról beszélt, hogy „az MSZMP tekintélye, elismert belpolitikai súlya a ’80-as években véleményem szerint gyorsuló ütemben fogyatkozott”.48 A KB elé tárta a Tanácsadó Testület 9 pontban foglalt állásfoglalását. Az 5-9. pont az ’56-os forradalommal foglalkozott. A testület megállapította: „Az eddigi értékelés egyoldalú jellegéért a pártot is felelősség terheli. Politikai követelmény, hogy a tudományos előrehaladás függvényében, belátható időn belül politikai állásfoglalás is történjék a kutatási eredmények bázisán... 1956. évi események megítélése 46 A forradalom alatt a népítéletek száma a kommunista propagandaanyagként terjesztett ún. fehér könyvek szerint sem érték el a 100 főt az országban (Vö. Kahler: Joghalál..., p. 79-80). 47 Romány Pál, dr. (Szajol, 1929. november 17.) Az Áchim András Népi Kollégium tagjaként végzett az Agrártudományi Egyetemen 1952-ben. 1953-1954-ben az ELTE Lenin Intézetében tanult. 1952-től az Állami Gazdaságok és Erdők Minisztériuma titkárságán előadó. Állami gazdasági igazgató (1954), majd miniszteri biztos. 1950-tól MDP, 1956-tól MSZMP-tag. 1960-tól az MSZMP KB Államgazdasági, ill. Gazdaságpolitikai osztály főelőadója, 1967-től osztályvezető-helyettes. Az MSZMP Bács-Kiskun Megyei első titkára. 1970 novembertől az MSZMP KB különböző gazdasági területeket vezető osztályainak munkatársa. Az MTA doktora, az MSZMP KB Politikai Főiskolájának rektora a KB tanácsadó testületének elnöke (1987-1989). 1987-től egyetemi tanár. 48 Jkv. 1993.1. p. 26-31. 26
