Kahler Frigyes: Az Igazság Canossa-járása avagy a rendszerváltoztatás és az igazságtétel történetéhez - RETÖRKI könyvek 4. (Lakitelek, 2014)
I. Az igazságtétel igényének megjelenése - az 1989. év eseményei és az első semmisségi törvény
1 Az Igazság Canossa-j áfása__________________________________________ 1956-os események kezdettől fogva ellenforradalmiak voltak, ezért a fegyveres beavatkozás indokolt, sőt szükséges volt. Pozsgay bejelentése szerint, ami 1956 októberében történt nem ellenforradalom, hanem népfelkelés volt. A népfelkelés formulát az MSZMP KB mellett működő tanácsadó testület, illetve a munkabizottság történelmi albizottsága dolgozta ki. Az albizottság az 1988. június 13-án létrehozott és Pozsgay Imre vezette munka- bizottság35 része volt. A történelmi albizottság36 Berend T. Iván37, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke vezetésével működött. Az albizottságban kialakult álláspont nyilvános bejelentéséről Pozsgay Imre nem tájékoztatta előre sem Grósz Károly38 főtitkárt, sem a PB tagjait. A hír nem csak az MSZMP-t rendítette meg, de óriási hatása volt az egész ig titkára. Ezt követően az MSZMP KB sajtóosztály igazgatója. 1970-ben a filozófiai tudomány kandidátusa. 1975-ben kulturális miniszter-helyettes, 1976-tól miniszter. 1980- tól az MSZMP KB tagja. 1982-től kiszorult a hatalomból, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára. 1983-tól országgyűlési képviselő. 1988-tól az MSZMP PB tagja, Grósz Károly és Németh Miklós kormányában államminiszter. 1989-től 1990-ig a Tájékoztatáspolitikái, a Tudománypolitikai és a Nemzetiségi Kollégium elnöke. Az MSZP alapító tagja, az első elnökség tagja. 1990-ben frakcióvezető. Ugyanebben az évben kilépett a pártból. 1991-ben a politológia egyetemi tanára. Magyar Örökség-díjas (2003). 35 A munkabizottság hivatalos megnevezése: A társadalom és a gazdaság három évtizedes fejlődésének átfogó, tudományos vizsgálatára, politikai elemzésére, a párt programnyilatkozatának felülvizsgálatára kiküldött munkabizottság. 36 Tagjai: Horn Gyula külügyminisztériumi államtitkár, Ormos Mária, a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem rektora, Tőkei Ferenc az MTA Nyelvtudományi Intézetének tudományos tanácsadója, külső szakértők: Balogh Sándor, az MSZMP KB Párttörténeti Intézetének igazgatója, Földes György az Intézet tudományos munkatársa, Hajdú Tibor az MTA Történettudományi Intézete tudományos tanácsadója. 37 Berend Tibor Iván (Budapest 1930. december 11.) történész, egyetemi tanár, akadémikus. 1953-ban szerzett történész diplomát. A Marx Károly Közgazdasági Egyetem gazdaságtörténeti tanszékének tanársegéde, 1957-ben doktorált. 1960-ban egyetemi docens. 1961-ben Kossuth-díjat kapott. 1964-ben professzor, 1967-ben tanszékvezető. 1973-1979 között az egyetem rektora, 1990-től a Los Angeles-i Kalifornia Egyetem történettudományi tanszékének professzora. 1973-tól MTA levelező tagja, majd 1979-től rendes tag. Az MSZMP tagja, 1988-1989-ben a KB tagja. 1988-1990 között az MTA Soros Alapítvány társelnöke. 38 Grósz Károly (Miskolc, 1930. augusztus 1. - Gödöllő, 1996. január 7.) kommunista politikus. 1945-től az MKP tagja. 1949-től 1950-ig a Magyar Ifjúság Népi Szövetsége Abaúj Megyei titkára, majd katonatiszt a jugoszláv-magyar határon. Az MDP Borsod- Abaúj-Zemplén Megyei Bizottságának agitációs és propaganda osztály vezetője 1954-től. 22
