Kahler Frigyes: Az Igazság Canossa-járása avagy a rendszerváltoztatás és az igazságtétel történetéhez - RETÖRKI könyvek 4. (Lakitelek, 2014)
Kahler Frigyes életrajza
Dr. Kahler Frigyes 1942. szeptember 12-én született Mátészalkán. 1960-ban érettségizett, Szegeden szerzett jogász diplomát 1965- ben. 1968 januárjától bíró a Hajdúböszörményi Városi Bíróságon, a Debreceni Városi Bíróságon, majd a Hajdú-Bihar Megyei Bíróságon. 1987-től a Heves Megyei Bíróság elnökhelyettese, 1991- től az Igazságügyi Minisztérium főosztályvezetője, 1994 júliusától a Veszprém Megyei Bíróság bírája, majd Büntető Kollégiumának vezetője (1997-től). 2012-től nyugdíjas. Időközben - 1977-ben - Debrecenben történelem szakon diplomázott, majd 1978-ban megvédte bölcsész-doktori értekezését. 1981-től római jogot és jogtörténetet oktatott a miskolci egyetemen, majd az ELTE és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogtudományi karán. 1989. szeptember 1-től egyetemi docens. A nyolcvanas évek végétől tudományos érdeklődése a diktatúrák jogi berendezkedése és jogalkalmazása felé fordult. Az 1989. április 14-én minisztertanácsi határozattal létrehozott jogász-történész bizottság tagja, 1991. január 1. napjától az Igazságügyi Minisztérium főosztályvezetője. Az Antall-kormány által 1993-ban létrehozott, a kommunizmus bűneit vizsgáló Történelmi Tényfeltáró Bizottság elnöke. A Minszenty boldoggá avatási ügy történész szakértője (1995). Fontosabb kötetei: Joghalál Magyarországon 1945-1989 (1993), Kinek a forradalma? (M. Kiss Sándorral közös munka, 1997), A Brusznyai-per (1998), A Mindszenty-per, lll/lll-as történelmi olvasókönyv (1998), Szemtől szembe a múlttal (1999), „Mától kezdve lövünk” (Közös munka M. Kiss Sándorral, 2003). „....az igazságtétel egyrészt a sérelmet szenvedettek erkölcsi, jogi és - az ország teherbíró képességéhez képest megengedhető - anyagi sérelmeinek orvoslását, másrészt a bűnök még élő elkövetőinek büntetőjogi felelősségre vonását, harmadrészt a bolsevik típusú diktatúra hatalomra jutásának és regnálásának történeti feltárását és elméleti bírálatát jelenti. A gyakorlatban ehhez kapcsolódik a diktatúra intézményrendszerének teljes lebontása, s egyidejűleg a jogállami intézmények helyreállítása. Magyarországon mindez nem egy forradalom útján, hanem tárgyalások és többirányú kompromisszumok megkötése útján történt, amely magán hordta azokat a korlátokat, amelyeknek eltávolításához 20 év kellett, s amelynek a végére a 2012. évi Alaptörvény tett pontot.” ISBN 978-615-5428-10-4 9 786155 428104
