Kahler Frigyes: Az Igazság Canossa-járása avagy a rendszerváltoztatás és az igazságtétel történetéhez - RETÖRKI könyvek 4. (Lakitelek, 2014)
Kahler Frigyes életrajza
Életrajz Kahler Frigyes életrajza Dr. Kahler Frigyes 1942. szeptember 12-én, Mátészalkán született. 1960- ban érettségizett, Szegeden 1965-ben jogász diplomát szerzett. 1968 januárjától bíró a Hajdúböszörményi Városi Bíróságon, a Debreceni Városi Bíróságon, majd a Hajdú-Bihar Megyei Bíróságon. 1987-től a Heves Megyei Bíróság elnökhelyettese, 1991-től az Igazságügyi Minisztérium főosztályvezetője, 1994 júliusától a Veszprém Megyei Bíróság bírája, majd 1997-től Büntető Kollégiumának vezetője. 2012-től nyugdíjas. Időközben - 1977-ben - Debrecenben történelem szakon diplomázott, majd 1978-ban megvédte bölcsész-doktori értekezését. 1981-től római jogot és jogtörténetet oktatott a miskolci egyetemen, majd az ELTE és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogtudományi karán. 1989. szeptember 1-től egyetemi docens. A nyolcvanas évek végétől tudományos érdeklődése a diktatúrák jogi berendezkedése és jogalkalmazása felé fordult. 1989. április 14-én miniszter- tanácsi határozattal létrehozott jogász-történész bizottság tagja. 1991. január 1. napjától az Igazságügyi Minisztérium főosztályvezetője. Az Antall-kormány által 1993-ban létrehozott, a kommunizmus bűneit vizsgáló Történelmi Tényfeltáró Bizottság elnöke. A Minszenty boldoggá avatási ügy történész szakértője (1995). Eddig 289 műve jelent meg - ebből 30 önálló kötet. Legfontosabb munkái: Joghalál Magyarországon 1945-1989 (1993), Kinek a forradalma? (M. Kiss Sándorral közös munka, 1997); A Brusznyai-per (1998), A Mindszenty-per, III/III-as történelmi olvasókönyv (1998), Szemtől szembe a múlttal (1999), „Mától kezdve lövünk” (Közös munka M. Kiss Sándorral, 2003) c. kötetei. Munkásságáért a Magyar Köztársaság elnöke a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjével (2011), valamint a Nagy Imre-plakettel (1999), a Politikai Elítéltek Közössége a „Politikai Elítéltekért” érdemkereszttel (1996), az 1956-os szervezetek „Hűség a hazához” érdemkereszttel (1996), Veszprém Vármegye Közgyűlése Veszprém Megye Érdemrendjével, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Juhász Andor-díjjal, az Igazolt Szabadságharcosok Szövetsége a Hűség a Hazához Éredemrend nagykereszjével (2004), Fehérgyarmat város Pro Urbe-díjjal, Veszprém városa Cholnoki-díjjal tüntette ki. Független értelmiségiként nem tagja egyetlen politikai pártnak sem. 211
