Kahler Frigyes: Az Igazság Canossa-járása avagy a rendszerváltoztatás és az igazságtétel történetéhez - RETÖRKI könyvek 4. (Lakitelek, 2014)

V. A zétényi-javaslat - az országgyűlés határoz - újabb bukások - az AB-n az 1993. évi XC. TV.

Az Országgyűlés a törvényt - átdolgozás után - ez a kifogásolt részek kihagyását jelentette - 1993. október 19-én elfogadta, 1993 évi XC. törvényként iktatták a magyar törvénytárba.

Az Igazság Canossa-járása_______________________________________

1993. évi XC. törvény

az 1956. októberi forradalom és szabadságharc során elkövetett egyes bűncselekményekkel kapcsolatos eljárásról

Az Országgyűlés - az Alkotmánybíróság 1993. október 12-én hozott határozatára figyelemmel - az 1956. októberi forradalom és szabadságharc során elkövetett egyes bűncselekményekkel kapcsolatos eljárásról a következő törvényt alkotja:

1. § (1) A háború áldozatainak védelmére vonatkozóan Genfben, 1949. augusztus 12-én kelt, az 1954. évi 32. törvényerejű rendelettel kihirdetett nemzetközi egyezmények közül

a) a hadifoglyokkal való bánásmódra vonatkozóan Genfben, 1949. augusztus 12-én kelt egyezmény 3. Cikkének 1. pontja alapján az egyezmény 130. Cikkében;

b) a polgári lakosság háború idején való védelmére vonatkozóan Genfben, 1949. augusztus 12-én kelt egyezmény 3. Cikkének 1. pontja alapján az egyezmény 147. Cikkében

súlyos jogsértésként meghatározott, az 1956. októberi forradalom és szabadságharc során elkövetett bűncselekmények büntethetőségének elévülésével kapcsolatban - a háborús és az emberiség elleni bűntettek elévülésének kizárásáról az Egyesült Nemzetek Szervezetének közgyűlése által New Yorkban, 1968. november 26-án elfogadott, az 1971. évi 1. törvényerejű rendelettel kihirdetett nemzetközi egyezmény 1. Cikke a) pontjára is figyelemmel - a Btk. 33. §-ának (2) bekezdését kell alkalmazni.

(2) Az (1) bekezdésben felsorolt bűncselekmények büntetési tétele a Btk. 2. §- ára figyelemmel

a) a szándékos emberölés tényállása esetében - az 1878. évi V. törvény 278. és 279. §-ára (BHÖ 349. és 351. pontja), a Btk. 166. §-ának (1) és (2) bekezdésében foglalt megkülönböztetésre tekintettel - öt évtől tizenöt évig, illetőleg tíz évtől tizenöt évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés;

b) a kínzás vagy embertelen bánásmód, ideértve a biológiai kísérleteket is, a nagy fájdalom szándékos előidézése és a testi épség vagy egészség elleni súlyos merénylet elkövetése tényállásai esetében - az 1878. évi V. törvény 303-305. §-ára (BHÖ 362-364. pontja), illetőleg a Btk. 170. §-ának (3)-(6) bekezdésére tekintettel - hat hónaptól öt évig terjedő szabadságvesztés;

196