Kahler Frigyes: Az Igazság Canossa-járása avagy a rendszerváltoztatás és az igazságtétel történetéhez - RETÖRKI könyvek 4. (Lakitelek, 2014)

I. Az igazságtétel igényének megjelenése - az 1989. év eseményei és az első semmisségi törvény

A TIB nem rendelkezett irodával, az összejöveteleket Hegedűs B. And­rás lakásán tartották, ez volt a levelezési cím is. Első megmozdulásuk 1988. június 16-án Nagy Imre és mártírtársai halálának 30. évfordulóján tartott megemlékezés volt. Ugyanekkor a Beszélő és a Kapu című folyóiratokban közzétették a kivégzettek általuk ismert névsorát. A TIB három szekciót szervezett. AI. történelmi szekció feladata az elmúlt négy évtized történetének fel­tárása, egy ’56-os kronológia elkészítése, valamint a valós eseményeket tük­röző tankönyv megírása volt. A II. kegyeleti szekció néven működött. Fel­adata volt a megtorlás során kivégzettek végtisztességének megszervezése és közös emlékmű állítása a „magyar sztálinizmus” áldozatainak. A III. volt a jogi szekció. Ennek feladata a rehabilitációk jogi processzusának lebonyo­lítása és a jogsérelmek megszüntetése. Az Igazság Canossa-járása__________________________________________ 30 Göncz Árpád (Budapest, 1922. február 10.) író, műfordító, politikus. 1939-től gya­kornok az Országos Földhitel Intézetben, eközben elvégezte a Pázmány Péter Tudomány- egyetem jogi karát. 1944-ben szerzett diplomát. A Teleki Pál munkaközösség tagja, 1945- ben megszökött a katonaságtól, majd a szovjet fogságból. 1945-től a Független Kisgaz­dapárt tagja, ifjúsági szervezetének elnöke, a Nemzedék című lap szerkesztője. A párt feloszlatásáig parlamenti titkár, majd főtitkár. Segédmunkás, hegesztő, csőlakatos. 1952-től 4 évet elvégzett a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen. 1956-os forradalom alatt a Ma­gyar Parasztszövetségben dolgozott, november 4-e után részt vett a Magyar Demokratikus Függetlenségi Mozgalom memorandumának szerkesztésében és Nagy Imre: „A magyar nép védelmében” című írásának külföldre juttatásában. 1957 májusában letartóztatták és a Bibó-perben életfogytiglani szabadságvesztésre ítélték. Az 1963-as közkegyelemmel sza­badult. Szakfordító, író műfordító. 1983-ban József Attila-díjat kapott. A Gödöllői Egye­temről kizárták. 1988-ban a Szabad Kezdeményezések Hálózatának, majd a Szabad De­mokraták Szövetségének (SZDSZ) tagja, ügyvivője, 1989-től az Országos Tanács tagja. A TIB alapító tagja, alelnöke. 1989-90-ben a Magyar írószövetség elnöke. 1990 májusától országgyűlési képviselő és augusztusig az országgyűlés alelnöke. 1990. augusztus 3-tól 2000. augusztus 3-ig a Magyar Köztársaság Elnöke. 31 Vásárhelyi Miklós (Fiume, 1917. október 9.-Budapest, 2001. július 31.) Rómában jo­got tanult (1936-1937), majd 1939-ben Magyarországra költözött és Debrecenben foly­tatta jogi tanulmányait. KMP-tag lett. 1941-ben munkaszolgálatra hívták be. A német megszállás után a fegyveres ellenállás tagja lett. A kommunista Szabadság, majd a Sza­bad Nép munkatársa. Tudósító a párizsi béketárgyalásokról. A Rádió elnöke (1950), a Mű­velt Nép Könyvkiadó felelős szerkesztője. 1952-1954 között a Vengrija-Hungary című lap főszerkesztője. 1954 májusától a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnökhe­lyettese. Nagy Imre támogatója. 1955 áprilisában eltávolították állásából, de párttagságát nem szüntették meg. Gyimes Miklóssal a Rajk-per felülvizsgálatát követelte, miért is 1955. 18

Next

/
Thumbnails
Contents