Kahler Frigyes: Az Igazság Canossa-járása avagy a rendszerváltoztatás és az igazságtétel történetéhez - RETÖRKI könyvek 4. (Lakitelek, 2014)

IV. Az igazságtétel veresége - konferenciák - a kormány törvényjavaslata - az 1992-es év

Fontos megállapítása, hogy „az elévülés csupán pragmatikus okokkal indokolható.” „Jogállamilag mindenesetre nincs megkövetelve az elévülés bevezetése.” (Kiemelés az eredetiben. K. F.)

Zárótételként felteszi a kérdést: „Van-e visszahatási tilalom az elévüléshez? A megválaszolást annak előrebocsátásával kezdi, hogy a nullum crimen és nulla poena elvek egyike sem „fejez ki” visszahatási tilalmat, ha mindkét tételt helyesen értelmezzük.

Levezetését azzal zárja: „...a jogállam számára állítólag alapvető visszahatási tilalomból nem sok marad.” Végül a német Szövetségi Alkotmánybíróság által kimunkált tételekre alapozva: „A büntetőeljárási határidők visszaható meghosszabbítása, és a határidők újrakezdése jogállamilag megengedett.”

Martin Kriele professzor — Kölnből — előadása337 nagyon udvariasan kezdődik: „Az Alkotmánybíróság határozatát sem pozitívan, sem kritikusan nem értékelhetem. Ez nem áll jogomban, ezen túlmenően a határozat jogilag kötelező.” A kölni professzor ezután az Emberi Jogok Európai Konvencióját és a német Szövetségi Alkotmánybíróság értelmezését előadva megállapította: „Mivel az elévülési határidő nem szabályozza sem a büntethetőséget mint olyant, sem a büntetés nagyságát. Sokkal inkább vonatkozik az eljárásra egy olyan magatartás vizsgálata során, melynek büntethetőségét a tett előtt már törvényileg meghatározták. Ebből következik, hogy csak perjogi és nem anyagi-jogi jelentősége van. Éppen ezért teljesen általánosan megengedett az elévülés megszakításának szabályozása.”

Kriele professzor hangot adott annak a véleményének is:

„Nekem úgy tűnik, az Alkotmánybíróság döntésének alapja az Alkotmánybíróság és a parlament közötti véleménykülönbség. A parlament az ide vágó tettek megbüntetését akarja, és jogi tisztázást akar teremteni arra vonatkozólag, hogy ezek nem évültek el. Az Alkotmánybíróság, úgy látszik előnyben részesíti, hogy ezek a tettek amnesztiában részesüljenek. Az amnesztia törvény mellett jó politikai okok szólnak. Még ha én nem is értem, hogy miért terjedne ki gyilkosságra és halállal járó kínzásra.”

A professzor megsemmisítő - és minden oldalról megalapozott - véleményének elhangzása után hozzátette, hogy az elévülés bizony szünetelt Az Igazság Canossa-járása__________________________________________

337 Martin Kriele: Jogbiztonságról és az elévülésről. In: Konferencia kötet, p. 63-71.

180