Kahler Frigyes: Az Igazság Canossa-járása avagy a rendszerváltoztatás és az igazságtétel történetéhez - RETÖRKI könyvek 4. (Lakitelek, 2014)

IV. Az igazságtétel veresége - konferenciák - a kormány törvényjavaslata - az 1992-es év

Ez utóbbi pontok bírálatával később részletesebben foglalkozunk, most azonban az AB-határozat indokolásának III. pontjára hívjuk fel a figyelmet, mert az abban foglalt megállapítások valójában a rendszert változtató fo­lyamat jogi credójának tekinthetők, s ebből a hitvallásból levezethető a rend­szerváltoztatás százféle ellentmondása, mindaz, amire vonatkoztatható az Antall-i szállóige: „Ja, tetszettek volna forradalmat csinálni.” Az indokolás rámutat: „Az 1989. október 23-án kihirdetett alkotmánymódosítással gyakorla­tilag új alkotmány lépett hatályba, ami az államnak, a jognak és a politikai rendszernek a korábbitól gyökeresen különböző, új minőségét vezette be azzal a meghatározásával, hogy »a Magyar Köztársaság független, demok­ratikus jogállam«. Alkotmányjogi értelemben ez a tartalma a »rendszervál­tás« politikai kategóriájának.”320 A továbbiakban deklarálja az AB: „A rendszerváltás a legalitás alapján ment végbe. A legalitás elve azt a követelményt támasztja a jogállammal szemben, hogy a jogrendszer önma­gára vonatkozó szabályai feltétlenül érvényesüljenek. A politikai szempont­ból forradalmi változásokat bevezető Alkotmány és a sarkalatos törvények a régi jogrendet jogalkotási szabályainak betartásával, formailag kifogástala­nul, és kötelező erejüket ebből származtatva jöttek létre. A régi jog továbbra is hatályban marad. Érvényességét tekintve nincs különbség az „Alkotmány előtti” és „utáni” jog között. Az elmúlt fél évszázad különböző rendszerei­nek legitimitása ebből a szempontból közömbös, illetve a jogszabály alkot­mányossága tekintetében nem értelmezendő kategória. Keletkezési idejétől függetlenül minden hatályos jogszabálynak az új Alkotmánynak kell meg­felelnie. Az alkotmányossági vizsgálatban nincs a jognak két rétege, és nincs kétféle mérce sem. A jogszabály keletkezési idejének annyiban lehet jelen­tősége, hogy régi jogszabályok a megújított Alkotmány hatályba lépésével válhatnak alkotmányellenessé.”321 Az AB kifejti továbbá: „A jogállam alapvető eleme a jogbiztonság. A jogbiztonság - többek között - megköveteli a megszerzett jogok védelmét, a teljesedésbe ment vagy egyébként véglegesen lezárt jogviszonyok érintetlenül hagyását, illetve Az Igazság Canossa-járása_______________________________________ 320 11/1992. AB. III. 1. 321 11/1992. AB. III. 3. 168

Next

/
Thumbnails
Contents