Kahler Frigyes: Az Igazság Canossa-járása avagy a rendszerváltoztatás és az igazságtétel történetéhez - RETÖRKI könyvek 4. (Lakitelek, 2014)

I. Az igazságtétel igényének megjelenése - az 1989. év eseményei és az első semmisségi törvény

nácskozása, amely a Magyar Demokrata Fórum (MDF) megalakítását eredményezte.

A másik nagy ellenzéki szerveződés a Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ) 1988. március 17.-én a Beszélő-körből megalakult Szabad Kezdeményezések Hálózata néven alakult meg.24

1988. március 30-n az Eötvös Lóránd Tudományegyetem (ELTE) Társadalomtudományi (Bibó István) Szakkollégiumában 39 alapító taggal létrejött a Kommunista Ifjúsági Szövetségtől (KISZ) független — elsősorban az egyetemi ifjúságra támaszkodó szervezet, a Fiatal Demokraták Szövetsége (FIDESZ).

Míg az MSZMP-n belül a reform szárny és az ortodox kommunisták küzdelme folyt - ennek során - a reformerek legfaj súlyosabb személyiségeit kizárják az MSZMP-ből25

Egyre erősödött az 1956-os forradalom értékelésének megváltoztatására irányuló igény, s a forradalom megtorlása során kivégzettek, így Nagy Imre26 és mártírtársai tisztességes eltemetésének követelése.

I. Az igazságtétel igényének megjelenése

24 1988. november 13-án a Jurta Színházban vette fel az SZDSZ nevet a magát „demokratikus ellenzéknek” nevező liberális pártalakulat.

25 Bihari Mihályt, Bíró Zoltánt, Király Zoltánt és Lengyel Lászlót. Vő.: Kizárt a párt. Primo Kiadó, 1982, p. 1-255.

26 Nagy Imre (Kaposvár, 1896. június 7. - Budapest, 1958. június 16.) kommunista politikus, egyetemi tanár, miniszterelnök. Lakatos szakmát tanult. 1916 őszén került orosz fogságba. 1918 márciusában a Vörös Gárda tagja, 1920. május 10-én belépet az Orosz- országi Kommunista (bolsevik) Pártba. Hazatérve 1922-1927 között biztosítási tisztviselő, a szociáldemokrata párt aktivistája, majd titkára (1922-1925). 1925-től az illegális KMP tagja és a kommunista befolyás alatt álló Magyarországi Szocialista Munkáspárt tagja, ahol agrárkérdésekkel foglalkozott. 1921 és 1927 között kommunista tevékenység miatt mintegy 3 évet töltött börtönben. 1928-ban Bécsbe emigrált, 1930-ban részt vett a KMP II. kongresszusán Moszkva mellett. Pártja engedélyével a Szovjetunióban telepedett le és élt 1944-ig. 1936-ig a Kommunista Intemacionálé (KOMINTERN) háttérintézményeként működő Nemzetközi Agrárkutató Intézet tudományos munkatársa. 1940 februárjától 1944 szeptemberig a moszkvai rádió munkatársa, közben 1941 júliustól 1942 februárja között katona a Vörös Hadseregben. 1944 szeptemberétől a MKP földreform programját dolgozta ki. Földművelésügyi miniszter (1944 dec. 22-től), MKP PB tagja (1945. máj. 25-től). A Nemzeti Főtanács tagja, a Tildy-kormány belügyminisztere. MKP KV Titkárság mező- gazdaságért felelős tagja. 1948 júniusában az MDP KV és PB tagja, de a Titkárságba nem kapott helyet. Egyetemi tanár (1948 szeptemberétől). Összeütközésbe került Rákosival 1949-ben, kizárták a PB-ból. A MDP Adminisztratív osztály vezetője (1950. jún. L), majd

15