Kahler Frigyes: Az Igazság Canossa-járása avagy a rendszerváltoztatás és az igazságtétel történetéhez - RETÖRKI könyvek 4. (Lakitelek, 2014)

III. A harmadik semmisségi törvény - a semmisség törvények deficitje - a zétényi-takács- javaslat - a nagy összecsapás - az 1991-92-es év

risztikus eszközök alkalmazásától sem riad vissza, éppen azt akadályozza meg, hogy egyáltalán ilyen igény érvényesítésére sor kerülhessen? Ha saját elveiből fakadóan működése gyilkos eszközök alkalmazására, s ennek jutalmazására épül?” - kérdezi - teljes joggal - Varga Csaba.

Egyet kell érteni Szűk Lászlóval abban is, hogy az „elévülési törvény” érvanyaga „a »pro« álláspont képviselőinek szakmai fölényét mutatja. A »contra« álláspont képviselői - sit venia verbo! - megrekednek a felületes - kifejteden - fenntartások és ellenvetések »ideológiai szintjén«”.

Egyedül - a törvény kritikusainak érvrendszeréből - Schlett István politológus érvelését ítéli színvonalasnak, amely a „célszerűség” érvrendszerére hivatkozik a törvényjavaslattal szemben. Tény, hogy ezek nem jogi-szakmai érvek. Elítéli ugyanakkor azt a „tömegkommunikációs hadjáratot”, amelyet az „elévülési törvény” ellen az MTA Állam- és Jogtudományi Intézet igazgatónője, dr. Lamm Vanda folytatott. Az általa szervezett konferencián301 az „igazgató asszony... nyilatkozatában felcserélte a tanácskozás tárgyát - nem a »Zétényi-féle törvény« volt terítéken; csak annak elméleti magasa - és fenyegető hangzású prejudikációra ragadtatta magát. Ez hiba volt - nem is kicsi.” Varga Csaba rámutat, Lamm Vandának az igazságtétel kérdésében megnyilatkozó kettős mércés álláspontjára, amely önmagában azt is felháborítónak tartja, ha összehasonlítjuk a nácizmus és a kommunizmus bűneit, nemhogy az utóbbiról ítéletet mondjunk.302

Hasonlóan ír Kónya Imre is: „Dr. Lamm Vanda felháborodottan tiltakozott, hogy miként gondolhatja valaki, hogy a náci rémtetteket és azok elszenvedőit bárkivel is közös nevezőre lehet hozni.”303 Mindez persze mind politikai előítélet és nem szakmai érv alapján.

A fejezet zárásaként Gondolatkörök a normatív alkotmányról címmel Takács Albertnek a Társadalmi Szemlében megjelent tanulmányát304 ismertetve a „törvénybiztonság” kérdéskörét emeli ki. A teljesség igénye nélkül

Az Igazság Canossa-járása__________________________________________

301A Magyar Tudományos Akadémián 1991. nov. 8. és 9. napján tartott rendezvényről ír a szerző.

3°2 Varga Csaba: Jogállami átmenetünk, Paradoxonok, dilemmák, feldolgozatlan kérdések. Bp. ,1989. p. 111. vő. még: Lamm Vanda-Bragyova András Szakvélemény. In: Magyar Jog, 1991. 11. p. 641-645.

303 Kónya: Kézirat, p. 9.

304Társadalmi Szemle, 1991. 8-9. szám.

152