Kahler Frigyes: Az Igazság Canossa-járása avagy a rendszerváltoztatás és az igazságtétel történetéhez - RETÖRKI könyvek 4. (Lakitelek, 2014)
III. A harmadik semmisségi törvény - a semmisség törvények deficitje - a zétényi-takács- javaslat - a nagy összecsapás - az 1991-92-es év
Abban konszenzust lát a Szerző, hogy „a múlt rendszer bűnöseit formális eljárásban kell felelősségre vonni, a jogsértések megállapítására, nyilvános deklarálására van szükség, nem pedig a tényleges szankció kiszabására.” Úgy véli azonban, hogy „a jog tehát az egyes elemeket felkínálja, csak éppen a kérdéses szituációban ezek nem működnek.” Elveti a Varga Csaba284 által javasolt megoldást is, amely a szabályos büntető processzus lefolytatása után - büntethetőséget megszüntető okból - a büntetés kiszabásának lenne az akadálya. Bárd Károly számára elfogadhatatlan a tét nélküli eljárás: „Ha azonban kezdettől fogva hiányzik a tét, úgy a büntetőjog funkcióját képtelen teljesíteni.” Végezetül a kérdés megoldását a parlament által létrehozott bizottság fórumán látja megoldhatónak, ahol a büntetőeljárás szabályai maradéktalanul érvényesülnek ugyan, de „természetesen... a büntető per beli bűnösség megállapítására és büntetés kiszabására nem kerülhet sor.” „Ha jogállamot akarunk, úgy a visszamenő igazságtevés nehézségeiről magunkra nézve is le kell vonni a tanulságot... ez biztosítja a jogállami keretek megtartását és kizárja az ötletszerű, önkényes és egyben értelmetlen megtorlást.” A Bárd-dolgozat valójában - ez kitűnik az előbbi mondatból - a diktatúra bűneinek számonkérését önkényesnek és értelmetlennek értékeli, s ezért gyűjti össze azokat az érveket, amelyek - álláspontja szerint - nem teszik lehetővé a törvényes felelősségre vonást. Arra az alapvető kérdésre, hogy miért visszamenőleges az az ítélkezés, amely az elkövetés idején hatályban volt, különös rész-tényállásokat kér számon, s hogy miért beszél elévülésről, amikor annak dogmatikai feltétele - a római jog óta285 - az állam szabály- szerű működése - ide értve a bűnüldözési funkció teljesítését is mindezekre Bárd Károly dolgozata nem ad választ. Bárd Károly nem sokkal az ismertetett tanulmány elkészítése után - 1991. október 10-i kelettel - megfogalmazta Antall József miniszterelnök számára „Az igazságtétel elvei - Tézisek”286 című összegzését. Az igazságIII. A harmadik semmisségi törvény 284 Világosság, 1990/8-9. p. 673. 285 Marton Géza: A római magánjog elemeinek tankönyve. Institutiok, Bp., 1960. p. 90- 91; Zlinszky János: Római büntetőjog. Bp., 1991. p. 80. 286 Kézirat a szerző birtokában 143
