Kahler Frigyes: Az Igazság Canossa-járása avagy a rendszerváltoztatás és az igazságtétel történetéhez - RETÖRKI könyvek 4. (Lakitelek, 2014)

III. A harmadik semmisségi törvény - a semmisség törvények deficitje - a zétényi-takács- javaslat - a nagy összecsapás - az 1991-92-es év

dása is. A német jogászok pl. általánosan elismerik annak lehetőségét, hogy az elévülési idő meghosszabbítását kimondó törvényt visszaható erővel alkalmazzák. .. ugyanakkor azonban általánosan elfogadottnak tekinthető a tudományban, hogy nyugszik az elévülés mindaddig, más szóval: nem kezdődik meg a bűncselekmény elévülése mindaddig, amíg az elkövető büntetőjogi felelősségre vonását az adott időszakban fennforgó politikai viszonyok lehetetlenné teszik... A kérdés eldöntése tehát végső során a Parlament állásfoglalásától függ: úgy ítéli-e meg az Országgyűlés, hogy bizonyos bűn- cselekmények az elmúlt időszakban politikai okokból üldözhetetlenek voltak, vagy sem...”

Györgyi Kálmán ezt a kérdést egyszerűen megkerüli és az időmúlást automatikusan elévülési időnek fogja fel.

Az igazságügyi minisztériumban működő tudományos vitafórum, a Büntetőjogászok Klubja 1991. szeptember 2-án a témában vitaülést rendezett. A szakmai vitában dr. Bárd Károly helyettes államtitkár álláspontja - amelyet később írásban is megjelentetett279 -, túllépett a szorosan vett „elévülési vita” keretein. Kérdésfeltevésében arra keresett választ: „Alkalmas-e a büntetőjog a visszamenőleges igazságtételre?” A pro és kontra álláspontok ütköztetése után saját álláspontját így összegezte:

„Összefoglalva: A hagyományos kriminalitás, illetve a rendszerkon- form és államilag szponzorált bűnözés közötti eltérés nem olyan mérvű, hogy a büntetőjog alkalmazásának lehetőségét ezen az alapon eleve ki lehetne zárni." (Kiemelés az eredetiben. K. F.)

Kifejtette továbbá: visszaható hatályú büntető törvényhozás tilalmának feloldása nem okozott lelkifurdalást a bolsevik hatalomnak és a nemzeti szocialisták is ezzel kezdték a büntetőjog »reformját« 1935-ben. A magyar büntető törvényhozás történetében az 1950. évi Btá280 mondja ki, hogy alkalmazni lehet az elkövetés időpontja után született büntető törvénykönyvet, az újabb törvény kifejezetten kimondja: hatálya az életbelépés előtt elkövetett bűncselekményekre is kiterjed. A diktatúra törvényhozóit legfeljebb az menti, soha sem állították, hogy jogállamot akarnak. Ha azonban a jogállamiság nevében tagadjuk a múltat, és akárcsak kis időre is

Az Igazság Canossa-járása__________________________________________

279 Bárd Károly: Visszamenő igazságszolgáltatás, alkotmányosság, emberi jogok. In: Társadalmi szemle, 1992. 3. p. 29-38.

280 Btá: A büntetőtörvény általános része.

140