Kahler Frigyes: Az Igazság Canossa-járása avagy a rendszerváltoztatás és az igazságtétel történetéhez - RETÖRKI könyvek 4. (Lakitelek, 2014)
III. A harmadik semmisségi törvény - a semmisség törvények deficitje - a zétényi-takács- javaslat - a nagy összecsapás - az 1991-92-es év
Az Igazság Canossa-járása Érvek a tudományban - belföldön A később „elévülési vita” címmel elhíresült polémia egyes álláspontjait nem kronológiai sorrendben, hanem dogmatikai szempontok szerint csoportosítva jelenítjük meg, egyik lényeges dokumentuma hat tekintélyes szakember véleménye, amelyet Antall József miniszterelnök felkérése készítettek. A Szakvélemény címet viselő dokumentumot szerzőként Békés Imre270 - Bihari Mihály271 272 273 - Király Tibor - Schlett István212 - Varga Csaba - Vékás Lajos273 jegyezte. Az 1949 és 1990 között elkövetett, a társadalmi igazságérzetet sértő magatartások, illetve előnyök megítélésének, a felelősség megállapításának elveiről és jogi feltételeiről címmel is ellátott dokumen270 Békés Imre, dr. (Budapest, 1930. október 31. - Budapest, 2010. június 27.) jogtudós, egyetemi tanár. Az ELTE jogi karán szerzett diplomát (1953). Bírósági fogalmazó, majd titkár. 1954-től tanársegéd, adjunktus (1961), docens (1972), egyetemi tanár (1994). 1982- től tanszékvezető. A srtasbourgi emberi jogi bíróság tagja (1993-1999). A Pázmány Péter Katolikus Egyetem professzora (1995), ahol megszervezte a büntetőjogi tanszéket. 2000- től emeritus professzor. 271 Bihari Mihály, dr.(Budapest, 1943. február 24.) jogtudós, politológus, egyetemi tanár, alkotmánybíró. Kárpitos mesterséget tanult, majd 1966-ban érettségizett. Az ELTE jogi karán diplomázott (1971). 1970-től tudományos gyakornok, majd tanársegéd (1973), adjunktus (1975). A művelődési minisztérium egyetemi és főiskolai főosztályának vezetője. 1985-ben visszatért az egyetemre, mint docens, 1993-tól egyetemi tanár. 1985-1989-ig a MTA Szociológiai intézetének igazgató-helyettese. 1994-ig a MTA Politikatudományi Intézet pártszociológiai kutatások osztályának vezetője. 1972-től 1988-ig MSZMP tag, a pártból - nézetei miatt - kizárják. 1987-től az MDF alapító tagja, de a párttá alakuláskor távozik. 1994-től párton kívüliként országgyűlési képviselő. Alkotmánybíró 1999-től. Az Alkotmánybíróság elnöke 2005. nov. 12-től 2008. júliusig. 2010—2013-ig alkotmánybíró. 272 Schlett István, dr. (1939. január 2.) politológus, egyetemi tanár. Az ELTE bölcsész karán szerzett történelem-tudományos szocializmus szakon diplomát. Könyvtáros, majd az ELTE jogi karán a tudományos szocializmus tanszéken tanársegéd (1969), adjunktus (1973). 1984 tői a politológia csoport docense, 1994-től egyetemi tanár. Doktorált (1971), kandidátus (1984), majd habilitált (1994). 273 Vékás Lajos, dr. (Kolozsvár 1939. november 25.) jogtudós, akadémikus. Az ELTE jogi karán szerzett diplomát (1963), bírói-ügyészi szakvizsgát tett (1969). Az ELTE polgárijogi tanszékén tanított, docens (1979), egyetemi tanár (1984). 1999-től tanszékvezető. Heidelberben vendégprofesszor (1986-1987). Akadémikus (1990), Széchenyi-díjas. 138
