Kahler Frigyes: Az Igazság Canossa-járása avagy a rendszerváltoztatás és az igazságtétel történetéhez - RETÖRKI könyvek 4. (Lakitelek, 2014)

I. Az igazságtétel igényének megjelenése - az 1989. év eseményei és az első semmisségi törvény

A megtorlás végrehajtásáról bizonyítottuk10: a bírói ítéleteket nem független bíróságok, hanem „az osztályharc legélesebb fegyvereként” alkalmazott bíróságnak nevezett testületekben mondták ki, de az érdemi határozatokat a politikai döntéshozók hozták meg. Nem csak olyan jelentős személy esetében, mint Magyarország legitim miniszterelnöke, Nagy Imre és mártírtársai ügyében, hanem a megyékben a népbíróságok - valamint a megyei bíróságok - előtt folyamatba tett ügyekben is.11

A forradalom megtorlása során tovább folytatódott a Rákosi-korszak gyakorlata, amikor is - a szovjet mintára kormányzati eszközként használt - koncepciós perek szolgáltak az osztályellenségnek minősített személyek megtorlására s egyben politikai célok megvalósítására. A monolit hatalom ugyanis — bírói függetlenség nem lévén — korlátozás nélkül konstruálhatott soha meg nem történt tényállásokat, illetve torzított el megtörtént eseményeket, valamint folytathatott teljesen önkényes jogértelmezést.12

A koncepciós perekről, azok szerkezetéről és tulajdonságairól másutt bővebben értekeztünk.13

Az 1956-os forradalom megtorlásával kapcsolatban ma már nem csak e sorok írója,14 15 M. Kiss Sándor15 és Zinner Tibor ért egyet abban, hogy a megtorlás folyamatában a koncepciós perek tág teret kaptak, hanem Szakolczai Attila16 pontos perelemzéssel ugyancsak arra a meggyőződésre jutott, miszerint a megtorlás folyamán a konstruált koncepciós pereket alkalmazták.

Az Igazság Canossa-járása_______________________________________

10 Kahler: Joghalál Magyarországon 1945-1989 Bp. Zrínyi, 1993. p. 17-98; Kahler - M. Kiss: Kinek a forradalma? 1997, p. 209-229; Zinner Tibor: A kádári megtorlás rendszere. Hamvas Intézet, 2001. p. 5 -440.

11 így Földes Gábor és társai ügyében a győri Megyei Bíróság előtt Gyepes István tanácselnöknek Nezvál Ferenc Igazságügy Miniszter adott közvetlen utasításokat.

12 Az ítélkezés irányítása Magyarországon 1949-1956. I. Magyar Jog (MJ) 1991. 3. p. 133-142. II. MJ. 1991. 4. p. 205-209.

13 Kahler: Joghalál..., p. 139-203; Kahler: Gondolatok a koncepciós perekről. In: Jogállam és diktatúra. Bp. Kairosz, 2008. p. 5-38.

14 Kahler Frigyes: A Brusznyai-per - Emberi sorsok a politikai megtorlás idején. Kairosz Kiadó, Bp. 2001; Uő: Földes Gábor és társai elleni per. In: Jogállam és diktatúra, II. p. 39-127.

15 M. Kiss Sándor - Kiss Réka: A csalogány elszállt - Tóth Ilona tragikuma. Kairosz, Bp. 2007.

16 Szakolczai Attila: Nyilas reminiszcenciák és ötvenhat. In: Valóság, 2012. 6. p. 39-56.

12