Kahler Frigyes: Az Igazság Canossa-járása avagy a rendszerváltoztatás és az igazságtétel történetéhez - RETÖRKI könyvek 4. (Lakitelek, 2014)
II. Út a második semmisségi törvényhez - az igazságtétel kérdésének frontvonalai - az 1990-es év
Az Igazság Canossa-járása telmeznénk, úgy ezzel azt a »jogbiztonságot« erősítenénk meg, amivel elkövetői már tevékenységük kezdetétől rendelkeztek. Az elkövetők ilyen »jogbiztonsága« viszont a polgárok jogbizonytalanságának forrása. E kétfajta biztonság versengésében az Alkotmánybíróság az állampolgárok jog- biztonságának ad előnyt, mert csakis ez felel meg a jogállam gondolatának.” Magyarországon a kérdés megoldása sajátosan - s az ismertetett megoldással szemben - alakult. E sorok szerzője azonos véleményen van Zinner Tiborral, aki így fogalmazott: „Főképp azt követően, hogy a magyarországi ellenzéki erőkkel megállapodott a Magyar Szocialista Munkáspárt, valamint G. Bush232 amerikai elnök és a szovjet államelnök, pártfőtitkár a Málta partjainál horgonyzó amerikai hadihajón találkozott 1989. december 2-3-n. A társadalmi mozgástechnikák alakulására hatni tudó hazai politikai erők között számos konfliktus időnként nehézségeket okozott a tényfeltárásban.”233 A magam részéről még hozzátenném - bár még nem állnak rendelkezésre e tekintetben a perdöntő források -, feltehető, hogy az igazságtételnek a felelősség kérdését érintő magyarországi véghezvitele ellenkezett mind a két világhatalom első emberének akaratával. Erre utal az USA vezető személyiségei részéről érkező számos, burkolt - vagy kevésbé burkolt - üzenet, amelyről Boross Péter234 volt miniszterelnök több interjújában említést tett. 232 Bush, George Herbert Walker (Milton - Massachusetts, 1924. június 12.) 1942-től az USA haditengerészeténél szolgált. A háború után a Yale Egyetemet végezte el. A republikánus párt politikusa. Kongresszusi képviselő (1966-1968), 1970- tői párttisztségeket látott el. Hazája ENSZ nagykövete (1971-1973), majd az első amerikai képviselet vezetője a kommunista Kínában (1974-1979). A CIA igazgatója (1976-1977). Ronald Reagan mellett az USA alelnöke (1981-1989). Az USA 41. elnöke (1989-1993). 233 Zinner Tibor: Miért volt szükség a négy semmisségi törvényre? In: Büntetőjogi tanulmányok, XI. p. 16. 234 Boross Péter, dr. (Nagybajom, 1928. augusztus 27.) jogász politikus (MDF), miniszterelnök. 1951-ben Budapesten szerzett jogi diplomát. A Fővárosi Tanács tisztviselője (1951-1957). A Budapesti Forradalmi Bizottság és az értelmiségi forradalmi tanács tagja. 1957-ben letartóztatták, internálták 1959-ig. Szabadulása után segédmunkás, képügynök, csapos, vendéglátóipari ellenőr. Részt vett a felsőfokú szakemberképzés megszervezésében. 1965-től a Délpesti Vendéglátóipari Vállalat igazgatóhelyettese, 1971-től igazgatója. Antall József Miniszterelnöki Hivatalának politikai államtitkára (1990 májusától júliusig), tárca nélküli miniszter, majd 1990 decemberétől belügyminiszter, a miniszterelnök helyettese. 1993. december 12-től az 1994-es választásokig miniszterelnök. Országgyűlési képviselő 1990-től, 2009. február 1-jén lemondott mandátumáról. 114
